2011 óta nem volt ilyen magas a felsőoktatásba jelentkezők száma

Tavalyhoz képest idén 27 ezerrel többen jelentkeztek főiskolára vagy egyetemre.

  • Eduline/MTI

Több mint 126 ezren adták le a jelentkezésüket a magyar felsőoktatásba - közölte a kulturális és innovációs miniszter a felsőoktatási képzések jelentkezési eredményeit ismertető sajtótájékoztatón.

Csák János szerint az idei számok azt bizonyítják, "nőtt a felsőoktatási képzési rendszer vonzereje", tavaly ugyanis 99 ezren, 2021-ben pedig 101 ezren jelentkeztek valamilyen felsőoktatási képzésre. Utoljára 2011-ben haladta meg a felvételizők létszáma a 110 ezret, abban az évben a felvi.hu adatai alapján 140 954-en jelentkeztek Magyarországon főiskolára vagy egyetemre.

MTI
A felvételi rendszer átalakításáról és az új szabályokról korábban már itt írtunk.

 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.