Az Oktatási Hivatal már januárban közzétette az érettségi vizsgák követelményeit és mintatételeit. Itt megnézhetitek a legfontosabb dokumentumokat.
Az idegen nyelvek közül a legtöbben várhatóan idén is angolból fognak emelt szintű vizsgát tenni. A szóbeli vizsgáról, a pontozásról és a követelményekről ide kattintva találhattok bővebb információkat: többek között leírják a témaköröket, a szükséges nyelvtani szerkezeteket.
Ha németből érettségiztek emelt szinten, itt nézhetitek meg a mintatételeket:
Ha valamilyen más idegen nyelvből, például olaszból, spanyolból vagy franciából érettségiztek, a témaköröket, a mintatételt és a szóbeli vizsga szabályait itt éritek el nem csak emelt, de középszinten (és más tárgyakból is).
A 2023-as tavaszi érettségi írásbeli vizsgái május 5-én kezdődnek a nemzetiségi nyelv és irodalom vizsgával, angol nyelvből pedig május 11-én, míg németből május 12-én 9 órától lesz az érettségi, míg a szóbelikre júniusban kerül majd sor közép- és emelt szinten is.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
