Ismét itt a február közepe: több tízezer felvételizőre és leendő középiskolásra (és szüleikre) vár nagyon fontos feladat a napokban. Összeszedtük a legtöbb diákot érintő határidőket.
Leendő egyetemistáknak és végzősöknek
Szerdáig lehet jelentkezni a május-júniusi érettségi vizsgákra, az érettségizők rendes, előrehozott, szintemelő, kiegészítő, ismétlő, pótló, valamint javító vizsgát tehetnek - írja az Oktatási Hivatal.
Az írásbeli vizsgákat május 5. és 26. között rendezik meg. Az emelt szintű szóbeli vizsgák június 7. és 14., a középszintű szóbelik június 19. és 30. között lesznek.
Leendő egyetemistáknak más miatt is nagyon fontos a február közepe, ugyanis a héten jár le az egyetemi-főiskolai felvételi jelentkezési határideje.
A legfontosabb szabályokról, pontszámításról és a képzésekről itt olvashattok el mindent.
Az idén meghirdetett képzéseket itt találjátok.
Ha már megvagytok a jelentkezéssel, akkor azt hitelesíteni is kell. Nagyon fontos változás, hogy idén az általános felvételi eljárástól kezdve hitelesíteni kizárólag Ügyfélkapun keresztül lehet. A hitelesítési határidő - eltérően a korábbi évek gyakorlatától, amikor erre a jelentkezési határidő után 5 nap volt még hitelesíteni - most egybeesik a jelentkezési határidővel, azaz legkésőbb február 15-ig meg kell tenni.
Arról, hogy pontosan hogyan kell hitelesíteni itt írtunk le mindent.
Leendő középiskolásoknak
Ez a dátum a leendő középiskolásoknak fontos, ugyanis az általános iskolák február 22-ig továbbítják a középiskolai jelentkezéshez szükséges "tanulói adatlapot" és a jelentkezési lapokat. Az ehhez szükséges adatokat (megjelölt iskolák, tanulmányi területek, sorrend) nyilván ennél korábban bekérik a diákoktól. Azonban a hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumokba jelentkezők ezt a lépést önállóan is megcsinálhatják – itt elolvashatjátok, hogyan.
Persze a felvételi nem ér véget a jelentkezéssel, ahol kell, a szóbeli vizsga az írásbeli vizsgák lebonyolítása után kizárólag a tanév rendjében meghatározott időszakban – 2023. február 27 - március 14. között – tartható meg.
Az egyetemi hallgatók egy jelentős részének a munkavállalás nem választás kérdése vagy kiegészítő jövedelemforrás, hanem a felsőoktatási rendszerben való bennmaradás és a tanulmányok folytathatóságának kőkemény feltétele.
Hrabóczki Dániel 'Gundalf' története a volt helyettes államtitkár szerint arról is szól, hogy az iskola még mindig egy olyan világra készít fel, ami már nem létezik. Odrobina László szerint az oktatás legnagyobb hibája, hogy nem tud kilépni a politikai ciklusok logikájából, miközben a diákok már régen más szabályok szerint gondolkodnak.
Összeszedtük, hogy milyen témákból kellett rövid és hosszú esszéket írni az elmúlt években a középszintű töriérettségin.
Újabb videóban szólalt meg Pankotai Lili: a kormány fiataloknak szóló üzeneteire reagált, és közben felidézte a könnygázzal oszlatott diáktüntetések legmegrázóbb pillanatait is.
A műsorvezető egyre aktívabban vállal szerepet közéleti eseményeken, és már a jövőjét is részben a politikában képzeli el. Bár nem tartja magát politikusnak, nyitott arra, hogy idővel komolyabban is elköteleződjön ezen a területen, és ezért még hajlandó lenne az iskolapadba is visszaülni.
A pedagógusok közül sokan 2022-ben a sztrájkjog korlátozása után sokan polgári engedetlenséggel fejezték ki elégedetlenségüket, amely kirúgásokhoz és munkaügyi perekhez vezetett. A státusztörvény bevezetése, a béremelések és a pedagógusok teljesítményértékelési rendszere pedig újabb feszültségeket szült a közoktatásban.
A legokosabb fizikusok, matematikusok, biológusok az alacsony ösztöndíj miatt vagy külföldre mennek vagy pedig munkába állnak - írta Németh Hanna, a Hannamatek oldal készítője.
