Megjelent a felvételi tájékoztató kiegészítése, frissítették azt a listát is, amiben azokat a szakokat nézhetitek meg egyetemenként, amihez idén nem kell emelt szintű érettségit tennetek.
Hagyományosan január végén jelenik meg az aktuális felvételi tájékoztató kiegészítése - új szakokkal, magyarázatokkal és listákkal. Az idei kiegészítés egyik legfontosabb része az emelt szintű érettségit nem igénylő szakok listája, itt nézhetitek meg a frissített táblázatot:
(Mivel a lista elég hosszú, előfordulhat, hogy nem tölt be elsőre, ilyenkor célszerű ráfrissíteni az oldalra.)
Idén az alapképzésre és osztatlan képzésekre jelentkezőknek – általános felvételi követelményként – már nem kötelező legalább egy emelt szintű érettségi vizsgát tenniük, így vannak olyan szakok, ahova a nehezebb vizsga nélkül is be lehet majd kerülni. 2023-ban viszont nem csak ez a szabály változott meg - itt nézhetitek meg az összes, minden felvételizőt érintő változtatást.
Ha ti is idén felvételiztek, itt követhetitek a legfontosabb híreket a 2023-as általános felvételi eljárásról.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
