Az elszabadult energiaárak az egyetemeket és főiskolákat sem kímélik – nem csoda, hogy több felsőoktatási intézmény úgy döntött, emel az önköltséges képzések árain. A gazdasági szakok például jóval drágábban hirdetik, mint tavaly ilyenkor, míg a bölcsész-, a mérnöki, az informatikai és az orvosi képzések tandíja nem változott.
Több mint 28 ezren jelöltek meg valamilyen gazdasági képzést a 2022-es felvételin. A gazdaságtudományi terület évek óta tömegeket vonz, a legtöbb diákot vonzó szakokra – ilyen például a népszerűségi lista éléről letaszíthatatlan gazdálkodási és menedzsment – rendre több ezren próbálnak bekerülni, sokan az önköltség fizetését is vállalják. Utóbbiak a korábbinál jóval magasabb kiadásokkal számolhatnak, a legnagyobb mértékben ugyanis a népszerű gazdasági szakok tandíjai emelkedtek tavaly óta.
Gazdálkodási és menedzsment: mennyit kell félretenni?
Az egyik vidéki egyetem 25 ezer forinttal emelt a gazdálkodási és menedzsment, a kereskedelem és marketing, valamint a pénzügy és számvitel szak tandíján, de van olyan budapesti felsőoktatási intézmény, ahol az idén ősszel beiratkozók 80 ezer forinttal fizetnek majd többet félévente, mint azok, akik 2022 szeptemberében kezdték el a szakot. Jellemzőbb azonban a 40-50 ezer forintos áremelkedés – mind Budapesten, mind vidéken –, ami a hét féléves képzéseken tanulók számára a diploma megszerzéséig 300-350 ezer forintos plusz anyagi terhet jelent.
Az évről évre több mint tízezer felvételizőt vonzó gazdálkodási és menedzsment szakot például a legnagyobb budapesti egyetemek a 2023-as felvételin 280 és 550 ezer forint közötti féléves tandíjjal hirdetik, míg a vidéki tudományegyetemeken 225 és 350 ezer forint közötti önköltséget szabtak meg. A legkisebb főiskolák és egyetemek közül több ugyanakkor 200 ezer forint körüli tandíjat kér az ősszel kezdő hallgatóktól.
A jogászképzések is drágulnak
A jogászképzések egy része is drágább, mint tavaly – igaz, közel sem olyan mértékben emelkedtek az árak, mint a legnépszerűbb gazdasági alapszakokon. A három budapesti jogi karon – az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen és a Károli Gáspár Református Egyetemen – változatlanok az árak, a vidéki egyetemeken viszont 10-15 ezer forinttal kell majd többet fizetniük egy szemeszterért a 2023 szeptemberben beiratkozóknak, mint azoknak, akik korábban kezdték az egyetemet. Igaz, azok tandíja még így is 270 és 300 ezer forint között mozog, ami teljesen átlagos önkötlségnek számít a magyar felsőoktatásban.
Bölcsészképzések, orvosi, tanári szakok: maradnak a tavalyi árak
A gazdasági szakok áremelkedésével ellentétben a legnépszerűbb bölcsész- és társadalomtudományi képzések árai a legtöbb egyetemen nem emelkednek. A budapesti intézményekben ősztől is a tavalyi árakon indulnak az anglisztika, a pszichológia, valamint a kommunikáció- és médiatudomány képzések.
Nem változnak az árak a budapesti egyetemek informatikai és mérnöki képzésein sem, de a pedagógusképzések és az egyébként is a legdrágább – félévente 1 350 ezer forintba kerülő – orvosi és fogorvosi képzések díjai sem lesznek magasabbak.
A 2023-as tandíjakról bővebben itt tájékozódhattok.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
