Sorra teszik közzé az egyetemek a 2023-ban és 2024-ben érvényes, új egyetemi felvételi szabályaikat. Most a Debreceni Egyetem új szabályait hoztuk el.
2023-tól könnyebb lesz bekerülni
2023-tól ugyanis az alapképzésre és az osztatlan képzésekre jelentkezőknek nem lesz kötelező emelt szintű érettségit tenniük, ez egyetemen elfogadják majd a középszintű érettségit is. Persze számos képzésnél – az orvosi, a jogász, a gyógyszerész, a fogorvos képzésben, több gazdaságtudományi és műszaki mellett az anglisztika és a pszichológia szakokon – megmarad a minimumponthatár, akárcsak az osztatlan tanárképzésben azoknál a szakpároknál, amelyekben az angol nyelv és kultúra szerepel.
Ezen felül jövőre megszűnik a jogszabályi minimumponthatár, amely alapképzésen és osztatlan képzésen eddig 280, a felsőoktatási szakképzésen 240, a mesterképzésen pedig 50 pont volt.
2024-től átalakul a többletpontok rendszere
2024-től lép életbe ugyanis az a gyakorlat, hogy az egyetem pontokat adhat saját hatáskörben a felvételizőknek a korábbi teljesítmények elismerése. Itt elismerik majd az emelt szintű érettségit, a nyelvtudást, valamint a sport és a művészeti területen szerzett kiemelkedő eredményeket, de a középiskolai tanulmányi versenyeken elért sikerek is.
A részletek december végéig jelennek majd a felvételi tájékoztatóban, tette hozzá az egyetem.
Tiszta kettes középiskolai bizonyítvány, éppenhogy görbülő érettségi és nulla intézményi pont - ez a minimum pontszám, amivel bárki beadhatja egyetemre a jelentkezését különben vagy megbukott középiskolában vagy az érettségin. A legalacsonyabb ponthatárok tavaly ennél csak egy-két ponttal voltak magasabbak.
A jubileumi jutalmak visszamenőleges kifizetését, valamint a nevelést-oktatást segítő dolgozók (NOKS) bérrendezését sürgeti a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ), ezért nyílt levelet írtak Magyar Péternek és Lannert Juditnak. A szakszervezetek szerint mindkét intézkedés rövid időn belül megvalósítható lenne, és fontos üzenetet küldene a köznevelésben dolgozóknak az oktatásirányítás szemléletváltásáról.
Többek között az emelt családi pótlékban részesülő tartós beteg gyerekek és az egyszülős családokban élő gyerekek is megkapják.
Legfeljebb június 11-ig tartó tanévet a középiskolákban, több felkészülési időt a technikumi végzősöknek és nagyobb intézményi autonómiát is javasolt a Tanítanék Mozgalom 2026/2027-es szakképzési tanév rendje társadalmi egyeztetésén.
A kormány kijelölte a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok új állami alapítói joggyakorlóit. Az oktatási és gyermekügyi miniszter, Lannert Judit a Közép-európai Oktatási Alapítvány felett gyakorolhatja az alapítói jogokat. Az MCC Ruff Bálinthoz került.
Fontos kérdésre válaszolunk az előrehozott érettségikkel kapcsolatban
Már meg is jelent a Magyar Közlönyben. Meghosszabbította a kormány a szabad felhasználású diákhitelekre vonatkozó kamatstopot: a kedden hatályba lépett rendelet értelmében a kedvezmény 2026. december 31-ig marad érvényben.
Zeller Judit, a TASZ Esélyegyenlőségi és Önrendelkezési Programjának korábbi vezetője a miniszterelnök döntése alapján a Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára lett. A jogvédő szervezet szerint kinevezése fontos visszajelzés az emberi jogi szemlélet kormányzati szerepvállalására.
