Sorra teszik közzé az egyetemek a 2023-ban és 2024-ben érvényes, új egyetemi felvételi szabályaikat. Most a Debreceni Egyetem új szabályait hoztuk el.
2023-tól könnyebb lesz bekerülni
2023-tól ugyanis az alapképzésre és az osztatlan képzésekre jelentkezőknek nem lesz kötelező emelt szintű érettségit tenniük, ez egyetemen elfogadják majd a középszintű érettségit is. Persze számos képzésnél – az orvosi, a jogász, a gyógyszerész, a fogorvos képzésben, több gazdaságtudományi és műszaki mellett az anglisztika és a pszichológia szakokon – megmarad a minimumponthatár, akárcsak az osztatlan tanárképzésben azoknál a szakpároknál, amelyekben az angol nyelv és kultúra szerepel.
Ezen felül jövőre megszűnik a jogszabályi minimumponthatár, amely alapképzésen és osztatlan képzésen eddig 280, a felsőoktatási szakképzésen 240, a mesterképzésen pedig 50 pont volt.
2024-től átalakul a többletpontok rendszere
2024-től lép életbe ugyanis az a gyakorlat, hogy az egyetem pontokat adhat saját hatáskörben a felvételizőknek a korábbi teljesítmények elismerése. Itt elismerik majd az emelt szintű érettségit, a nyelvtudást, valamint a sport és a művészeti területen szerzett kiemelkedő eredményeket, de a középiskolai tanulmányi versenyeken elért sikerek is.
A részletek december végéig jelennek majd a felvételi tájékoztatóban, tette hozzá az egyetem.
Első körben nem sikerült bekerülnötök a kiszemelt egyetemre? Akkor sincs minden veszve: a pótfelvételin lehet még esélyetek. A pótfelvételiben azok vehetnek részt, akik az általános felvételi eljárásban nem nyertek felvételt egyetlen képzésre sem, illetve azok is, akik korábban nem nyújtottak be érvényes jelentkezést.
Több ponton is módosul a köznevelési tanév rendjéről szóló rendelet a civil és szakmai szervezetek javaslatai alapján – közölte a Civil Közoktatási Platform (CKP). Többek között választható lesz az Országos Pályaorientációs Mérés (OPM) nyolcadikban, és az érettségi alatti digitális munkarendről sem központilag döntenek majd.
Átalakulhat-e a hit- és erkölcstan oktatása? Az elmúlt hetek szakmai vitáira hivatkozva erről kérdezte az oktatási kormányzatot a KDNP-s Máthé Zsuzsa. Kapronczai Balázs államtitkár válaszában egyértelművé tette: a kormány rövid távon nem tervezi átalakítani a jelenlegi rendszert, hosszú távon pedig társadalmi egyeztetés tárgya lehet.
Elfogadta az Országgyűlés az iskolakezdési támogatásról szóló törvényjavaslatot, amit parlamenti vita előzött meg. Az ellenzék nehezményezte, hogy nincsenek jól meghatározva a jogosultsági feltételek és számos rászoruló család kimarad a támogatásból. A kormánypárt képviselői hangsúlyozták, hogy a támogatás szabályait szakmai egyeztetések alapján dolgozták ki, a rendszer nem tökéletes, de lehet rajta fejleszteni.
Hamarosan lejár a határidő.
Több, mint dupla annyi pontra is szükségük volt azoknak, akik az ELTE néderlandisztika képzésére, az SZTE mezőgazdasági mérnökire vagy a Tomori Pál Főiskola gazdálkodási és menedzsment alapszakjára akartak bekerülni.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán számolt be arról, hogy egyeztetett az Alternatív és Magániskolák Egyesületével, valamint a Waldorf Szövetség képviselőivel is.
