Sorra teszik közzé az egyetemek a 2023-ban és 2024-ben érvényes, új egyetemi felvételi szabályaikat. Most a Debreceni Egyetem új szabályait hoztuk el.
2023-tól könnyebb lesz bekerülni
2023-tól ugyanis az alapképzésre és az osztatlan képzésekre jelentkezőknek nem lesz kötelező emelt szintű érettségit tenniük, ez egyetemen elfogadják majd a középszintű érettségit is. Persze számos képzésnél – az orvosi, a jogász, a gyógyszerész, a fogorvos képzésben, több gazdaságtudományi és műszaki mellett az anglisztika és a pszichológia szakokon – megmarad a minimumponthatár, akárcsak az osztatlan tanárképzésben azoknál a szakpároknál, amelyekben az angol nyelv és kultúra szerepel.
Ezen felül jövőre megszűnik a jogszabályi minimumponthatár, amely alapképzésen és osztatlan képzésen eddig 280, a felsőoktatási szakképzésen 240, a mesterképzésen pedig 50 pont volt.
2024-től átalakul a többletpontok rendszere
2024-től lép életbe ugyanis az a gyakorlat, hogy az egyetem pontokat adhat saját hatáskörben a felvételizőknek a korábbi teljesítmények elismerése. Itt elismerik majd az emelt szintű érettségit, a nyelvtudást, valamint a sport és a művészeti területen szerzett kiemelkedő eredményeket, de a középiskolai tanulmányi versenyeken elért sikerek is.
A részletek december végéig jelennek majd a felvételi tájékoztatóban, tette hozzá az egyetem.
Hallgatók jönnek, hallgatók mennek, egy valaki azonban hosszú ideje biztos pont az ELTE BTK-n: Sutyi. A 20 éves cirmos otthonosan jár-kel a Trefort-kertben, jól ismeri az egyetem minden zugát, és az sem billenti ki a nyugalmából, ha falatozás közben veszik videóra.
A PISA 2025-ben először mérte a 15 évesek számítógépes problémamegoldását. A diákoknak többek között adatokat kellett elemezniük, kísérletezniük, valamint számítógépes produktumokat létrehozniuk és javítaniuk. A magyar tanulók ezen az új területen valamivel az OECD-átlag alatt teljesítettek, az egyes iskolatípusok között pedig hatalmas különbségek vannak.
Először ült egy asztalhoz lényegében minden érintett fél, hogy a Pázmány Campus és a Magyar Rádió lebontott épületeinek helyén maradt terület jövőjéről egyeztessenek. A campus eredeti formájában már biztosan nem épül meg, abban azonban egyetértés alakult ki, hogy a jelenlegi poros, sittes területet mielőbb rendezni kell.
Az iskolák és óvodák nagyobb szerepet kaphatnának saját pedagógusaik továbbképzésében és megszűnnének a központilag szervezett tartalmi megújító képzések. A 120 kredites, ötéves továbbképzési kötelezettség továbbra is megmaradna, de változna, hogyan lehet teljesíteni. A kormány terve szerint az intézmények saját belső képzéseket is szervezhetnének.
@eduline.hu Mehringer Marci megosztotta a véleményét, tapasztalatait az oktatásról @Mehringer #mehringer #eduline #magyar #fy #magyartiktok ♬ eredeti hang - eduline.hu
Az 50 ezer forintos összeget húsz utalvány formájában kézbesítik az arra jogosultaknak.
Nem terhelnék tovább újabb órákkal a diákokat, az új fejlesztési területek inkább projektmunkákon vagy összevont tantárgyakon keresztül jelenhetnének meg a Nemzeti alaptantervben. Az ezzel kapcsolatos egyeztetések már meg is kezdődtek.
Négyévente, amikor nyilvánosságra hozzák a PISA-tesztek legújabb eredményeit, menetrendszerűen beindul a reflexszerű szirénahang. Politikusok, szakértők és a sajtó képviselői egymást túlkiabálva vonják le az „elkerülhetetlen" következtetéseket: szigorítani kell, következetesebbnek kell lenni, több tananyagot kell lenyomni a gyerekek torkán, s több időt kell az iskolapadban kötelező feladatokkal tölteniük. Mindezt úgy tálalják, mintha a PISA-teszt valóban bármi lényegeset megmutatna arról, mi történik az iskolában, vagy hogy mi is az a tanulás valójában. Vélemény.
