Milyen érettségi eredmények számítanak majd 2024-től a felvételin?

Átalakul az egyetemi felvételi, a két év múlva felvételizőknek már új érettségikkel és új felvételi rendszerrel kell számolniuk. Elhoztuk az egyik legfontosabb szabályt: milyen érettségik, és hogyan számítanak majd bele a felvételibe.

  • Csik Veronika

Az egyetemek, főiskolák szakonként dönthetnek az érettségi pont számításához szükséges két érettségi tárgyról és ezek szintjéről. Vagyis követelményként továbbra is előírhatnak emelt szintű érettségi vizsgát - írja az Oktatási Hivatal a friss tájékoztatójában, viszont az is lehet, hogy egyes egyetemeken nem kell majd a magasabb szintű vizsga.

Az, hogy az egyetemek 2024-től milyen érettségi követelményeket írnak majd elő, és milyen szinten, hamarosan kiderülnek majd – az intézményeknek még a felvételi előtt nyilvánosságra kell hozniuk ezeket a listákat. Sőt, némely változtatás – a központi minimumponthatárok eltörlése és az emelt szintű érettségi követelményeinek átalakítása – már 2023-tól érvénybe léphet, ezekről itt foglaltunk össze mindent.

Miből kell majd érettségizni és mennyi pontot érnek majd a vizsgák?

A 300 érettségi pontból 100 pontot tesz majd ki az érettségi vizsgák százalékos eredményeinek átlaga, 200 pontot pedig az intézmény által választott két érettségi vizsgatárgy eredménye adja majd.

A 100 ponthoz itt is öt tantárgyat vesznek majd figyelembe: az érettségi bizonyítványban szereplő vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar, matematika, történelem, idegen nyelv) és egy, a felsőoktatási intézmény által meghatározott érettségi vizsgatárgy százalékos eredményének átlagát nézik.

Máshogy számolják majd az emelt- és a középszintű érettségik eredményét is

Eddig egy 67 százalékos középszintű, valamint egy 67 százalékos emelt szintű érettségiért ugyanannyi pont járt a felvételin, az emelt szintű érettségit elsősorban az 50 többletpontért volt érdemes választani. Ez megváltozik: az érettségi pontok számításakor (a maximális 500 pontból 300-at ez határoz meg) más súllyal veszik figyelembe a közép- és az emelt szintű érettségit.

Például egy 82 százalékos középszintű érettségiért nem 82 pontot kap majd egy felvételiző, hanem csak 55-öt. Egy 82 százalékos emelt szintű érettségi viszont az új rendszerben is 82 pontot ér majd. Ez a változtatás azonban azt is jelenti, hogy egy 100 százalékos középszintű érettségiért maximum 67 felvételi pontot kaphattok. Azt, hogy pontosan milyen átszámítási rendszer lesz az érettségi pontjai és a felvételipontok között, itt írtunk le mindent.

Tehát az emelt szintű érettség vizsga előnyt jelenthet az érettségi pontok számításánál is. Ehhez pedig még jöhet további többletpont, ha az adott egyetem, főiskola az intézményi pontoknál ezt a teljesítményt külön elismeri - teszi hozzá az OH.

Arról, hogy a többletpontok, új nevén intézményi pontok milyen teljesítmény, eredmény vagy jogcím után járnak, itt írtunk le mindent.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.