Ilyenek a 2022-es felvételi ponthatárok a tíz legnépszerűbb alapszakon

Nézzük, hány ponttal lehetett nappali, állami ösztöndíjas helyet szerezni gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pszichológia vagy jogászképzésen. Idén összesen 99 192-en jelentkeztek egyetemre és főiskolára, de a legtöbben ezeket a szakokat választották.

  • Eduline

Idén is a gazdálkodási és menedzsment volt a legnépszerűbb alapszak az egyetemeken és főiskolákon, összesen 10 302-en jelentkeztek erre a képzésre, közülük több mint 8693-an állami ösztöndíjas helyre pályáztak. A második legnépszerűbb alapszak idén is a kereskedelem és marketing 6720 jelentkezővel, a harmadik a pszichológia 5747 felvételizővel.

Itt van a 2022-es ponthatárok teljes listája

Mutatjuk a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatárát. Szakonként három egyetem szerepel (állami ösztöndíjas, nappali forma), a teljes ponthatárlistát itt találjátok.

gazdálkodási és menedzsment

  • BGE: 400
  • Corvinus: 455
  • ELTE: 419 (GTK)

kereskedelem és marketing

  • DE: 400 (Debrecen)
  • ÓE: 400 (Budapest)
  • ELTE: 416 (Budapest)

pszichológia

  • ELTE:  452 (Budapest)
  • PPKE: 447
  • PTE: 435

jogász

  • ELTE: 475
  • PPKE: 466
  • SZTE: 436

mérnökinformatikus

  • BME: 390
  • NJE: 280
  • ME: 280

ápolás és betegellátás

  • DE: 280 (dietetikus)
  • SE: 428 (gyógytornász)
  • SZE: 306 (szülésznő)

nemzetközi gazdálkodás

  • BME: 400
  • DE: 400
  • PE: 400

pénzügy és számvitel

  • BGE: 400
  • Corvinus: 460
  • BME: 400

kommunikáció- és médiatudomány

  • ELTE: 434
  • MILTON: 400
  • PPKE: 401

programtervező informatikus

  • ELTE: 428
  • DE: 366
  • EKKE: 310
  • SZTE: 280
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.