Kíváncsiak vagytok, hány embert vesznek fel az általatok megjelölt képzésekre?

Kíváncsiak vagytok, hány csoporttársatok lesz szeptembertől? Mutatjuk, hol nézhetitek meg, hányan kerülhetnek be az általatok választott szakokra.

  • Eduline

Hamarosan kiderülnek a ponthatárok, de vajon egyszerre hányan örülnek majd veletek ugyanazon a szakon? Mutatjuk.

Van egy oszlop a meghirdetett szakok listájában az adott képzések mellett, ahol a képzésre felvehető minimális és maximális jelentkezői létszám található – ez a kapacitásszám. Az itt feltüntetett maximális létszám feletti – az adott szakon megállapítandó ponthatárt el nem érő – jelentkezők várhatóan nem kerülhetnek be.

Felvi

A kapacitásszámnak van egy másik oldala is: amennyiben a felvehető – azaz érvényes felvételi pontszámmal rendelkező – jelentkezők száma nem éri el a minimumot, a képzés várhatóan nem indul el. Ne izguljatok, ha a minimumlétszám megvan, az egyetemeknek a képzést el kell indítaniuk.

A 2022-es felvételi legfontosabb szabályait itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.