Felvételi ponthatárok, amelyek alatt nem kerülhettek be egyetemre

Hamarosan kiderülnek a végleges ponthatárok, de vannak olyan számok, amiket már most tudunk. Legalább hány pontot kell elérnetek, ha szeptembertől egyetemen szeretnétek tovább tanulni? Milyen eredmények számítanak bele?

  • Eduline

2022-ben is marad a jól megszokott minimumponthatár:

  • alap- és osztatlan szakon 280 pont
  • felsőoktatási szakképzésen 240 pont
  • mesterképzésen 50 pont

Ha ennél kevesebb pontot szereztek, sem állami ösztöndíjas, sem önköltséges formában nem kezdhetitek meg tanulmányaitokat. Arról nem is beszélve, hogy a végleges ponthatárok ezeknél jóval magasabbak lesznek a júliusi ponthatárhúzáson.

De mi számít bele ebbe?

A 280 pontot az emelt szintű érettségiért, a nyelvvizsgáért, a szakképesítésért járó többletpontokkal együtt, de más pluszpontok nélkül kell elérni. A felsőoktatási szakképzés esetén pedig a 240 pontot, az emelt szintű érettségi-többletpontokkal együtt, de más jogcímen adható többletpontok nélkül kell elérni.

Előzetes ponthatárok is vannak

Sőt idén is több alap- és osztatlan szakon húztak előzetes ponthatárt, ami azt jelenti, ezekre csak akkor kerülhettek be állami ösztöndíjas helyre, ha eléritek ezt. Fontos, hogy az önköltséges képzésekre ezek a ponthatárok nem vonatkoznak. Bár ezek nem végleges ponthatárok - hiszen a ponthatárhúzás napján csökkenhetnek, de emelkedhetnek is -, érdemes őket szem előtt tartani.

Hozzászólások

Demonstrációra készülnek a kulturális dolgozók: a pedagógusokéhoz igazodó bérezést szeretnének

Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.

MOE: Nem nulladik osztályra, hanem rugalmasabb iskolára van szükség

„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.