Szomorú számok Romániából: van 42 olyan iskola, ahol senkinek nem sikerült leérettségiznie

Hiába a jó országos eredmények, Romániában idén 42 olyan iskola is van, ahol senkinek sem sikerült átmenni az érettségin.

  • Eduline

Bár az idén érettségizők az elmúlt 13 év legjobb országos eredményét érték el idén, sok olyan iskola is van, ahol nem az eredmények száz százalékosak, hanem a bukások száma.

A legtöbb, négy ilyen középiskola Máramaros megyében van, három Szilágy és Konstanca megyében, de Hargita megyében is két iskola van, ahol nullaszázalékos a sikerességi arány, írta meg a hvg.hu a szekelyhon.ro cikkére hivatkozva. A lap hozzáteszi, a székelykeresztúri Zeyk Domokos Iskolaközpontban, valamint a csíkszentmártoni Tivai Nagy Imre Szakközépiskolában nem sikerült senkinek sem leérettségizni, a keresztúri iskolában ketten próbálták meg, a szentmártoniban nyolcan, de nem jártak sikerrel.

Komoly következményei is lehetne

Egy 2019-es, beiskolázási tervekről szóló minisztériumi rendeletben ugyanis az a kitétel, miszerint azok a tanintézmények nem indíthatnak a jövő tanévtől kilencedik gimnáziumi osztályt, ahol a nyári vizsgaszezonban sem sikerül senkinek az érettségi vizsgája.

 

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.