A középszintű történelemérettségi első rövid esszéjének megoldási javaslatát itt találjátok.
Már megnézhetitek a tegnapi töriérettségi hivatalos javítási útmutatóját: ha középszinten vizsgáztatok, kattintsatok ide, ha az emelt szintre vagytok kíváncsiak, akkor pedig ide.
A rövid feladatok megoldásait - azaz 1-12. feladatig válaszait - itt nézhetitek meg.
Ha a második ipari forradalomról írtatok, kattintsatok ide a szaktanár javaslatáért.
Ha nálatok a tatárjárás volt a befutó téma, akkor a 15. feladatért kattintsatok ide.
A Kádár-korszak gazdaságpolitikájáról írtatok? Akkor itt nézhetitek meg az utolsó feladat megoldási javaslatát.
Az Attikai félszigeten (T2) elhelyezkedő Athénban a demokrácia fénykora az ie V. századra (T1) tehető. Ezen időszakon belül is Periklész hivatali idejét ie. 443-429 tekintjük a legdicsőségesebb időszaknak, amikor Athén biztonsága a déloszi szövetség (K2) révén biztosított volt, a gazdaság virágzott és nagy építkezések voltak a poliszban (K2), valamint az állam komoly gabonasegélyben részesítette a szegényeket (F).
Az athéni polgárjoggal (K1) rendelkezők vehettek részt a közügyekben (E2) (népgyűlés és heliaia ülései) és tölthettek be politikai tisztségeket (pl. sztratégosz, tamiász), akik a társadalom kb 14%-át alkották (E1). Azért, hogy minden athéni polgár számára biztosított legyen a közéleti aktivitás lehetősége bevezették a napidíjat, ami 2-5 obolosz közötti összeg volt, illetve a gazdagok theorikát (K2), színházpénzt fizettek (F), azért, hogy a szegények az ünnepeken részt tudjanak venni. A tisztségek egy része sorsolással lett betöltve (pl. a bulé tagjait is sorsolták)( E1), így sokan nem a személyes képességeik miatt töltötték be a hivatalokat Számukra is biztosított volt a politikai részvétel, még akkor is ha alacsony jövedelmű polgárok voltak is, hiszen nem esett el egy szegényebb polgár sem jövedelemtől a közéletben való részvétel miatt( E1). A napi megélhetés kb. 3-5 oboloszból volt biztosítható (E2). Periklész sztratégoszként irányította Athén életét, voltak ugyan tisztviselőtársai, de személyes képességei miatt kiemelkedett közülük, ezért 15 alkalommal választották meg egymás után sztratégosznak (E2).A mai érettségiről szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2022-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
