"Megszokott izgalmak": mit gondol az idei magyarérettségiről a szaktanár?

Már elérhető a magyarérettségi hivatalos megoldása, az Oktatási Hivatal által közzétett középszintű javítási útmutatót itt, az emelt szintű megoldásokat pedig ide kattintva nézhetitek meg.

„A szövegértési feladatsor viszonylag könnyen olvasható, érthető, a korosztály számára izgalmakban nem bővelkedő bázisszöveget tartalmaz. A szótárakról szóló szöveghez fűződő kérdések megválaszolásához, a feladatok megoldásához nem feltétlenül szükséges szakkifejezések (pl.: címszó, lexikai egység, tipográfia, stb.) helyenként zavarhatják a megértést” – mondja a középszintű magyarérettségi szövegértési feladatsorának bázisszövegéről Szabó Roland, a Budapest XIV. Kerületi Szent István Gimnázium magyar-történelem szakos vezetőtanára.

A szaktanár kiemeli ugyanakkor: a szövegértési feladatsor lényege tulajdonképpen nem a szövegnek, hanem a kérdések, feladatok szövegének a megértésében van. „Így figyelmet, akár többszöri elolvasást is igényelhetek az olyan feladatkiíró szövegrészek mint a „fogalmazza meg összetett mondatban; idézze a szöveg erre vonatkozó részét; E/1-ben fogalmazzon” –; tehát a szövegértés feladatai alapvető grammatikai tudáselemeket is mérnek a kompetenciák mellett” – magyarázza.

Az érvelés témája rendszeresen előkerül az órákon

„A rövid szövegalkotás érvelő feladata retorikai, szövegértési és a műfajhoz kapcsolódó szövegalkotási készségeket kér számon. Az érvelés témája – ez esetben a memoriterek szükségességének kérdése – az iskolákban a magyarórák során rendszeresen fel-felbukkanó problémát vet föl; így érdekes tud maradni az érettségiző korosztály számára. A személyes vélemények megfogalmazásán túl a bázisszöveg néhány megállapításának beemelésére és a legalább három, egymástól jól elkülönülő érv megfogalmazására is figyelni kellett; nem utolsó sorban a terjedelmi korlátokra” – magyarázza.

Szabó Roland szerint a gyakorlati szövegalkotás feladata idén nem a „receptszerűen betanulható” hivatalos levél megfogalmazását kérte, hanem szabadabb, légiesebb műfajt, a hozzászólást.

"A hozzászólás élőbeszédszerű nyelvi aktus, erre fölhívja a figyelmet a feladat a „diákparlament egyik napirendi pontja ennek a témának a megbeszélése” része. A feladat megfogalmazásánál a legfontosabb szempontok a kötelező nyelvi megoldások megléte lehet: megszólítás, gondolatok kifejtése, figyelem megköszönése. Az sem utolsó szempont, hogy az érveléssel ellentétben ennél a feladatnál konkrét álláspontot kell képviselni: „... ellenzi a közös időpontban megszervezendő osztálykirándulások ötletét”.

Nagy meglepetés nem érhette a diákokat

„Szabó Magda Ezüstgolyó című novellájának narratívája, s annak elemzése mint feladat nem lehetett meglepetés az érettségizők számára, hiszen a novellaelemző feladatok kivétel nélkül a az elbeszélő kérdését helyezik kontextusuk középpontjába, ugyanakkor a hasonlóan szokványos elemzési szempontnak mondható motívumkör-értelmezés is megjelent a feladatkiírásban. A vizsgázóknak elsősorban a magyar prózapoétikában nagy hagyománnyal rendelkező biográfia elbeszéléstechnikák sorába illeszkedő narratívát kellett fölismerniük a szövegen: a realisztikusnak ható, az emlékezés aktusa által szükségszerűen visszaidéző, azaz retrospektív nézőpontú időváltásos technika láttatását. A novella címébe foglalt ezüstgolyó a családban mellékszereplőből középpontba hozott Ida alakjának visszaidézésének, időkön átívelő, az emlékezés lehetőségét stabilizáló, de másfajta nézőpontból ugyanakkor módosító motívuma is” - mondja.

Szabó Roland, a Szent István Gimnázium vezetőtanára. Azt mondja, a novellaelemzéses feladat nem okozhatott meglepetést a diákoknak

Ahogy arról korábban beszámoltunk, az összehasonlító verselemzési feladat Janus Pannonius Búcsú Váradtól és Juhász Gyula Várad című költeményeinek többszempontú összehasonlítását kérte a diákoktól.

Szabó Roland szerint a legfontosabb pillérek, amelyre várhatóan a feladatmegoldás a hangsúlyt helyezi, azok a távolodás és a visszaemlékezés nézőpontjai. „Mindkét költeményben a búcsúzás, a nem ott lét vershelyzete figyelhető meg, de amíg a Pannonius-versben az éppen távolodás aktusának nézőpontjából szól a beszélő (tehát mostani az élmény), addig a Juhász-versben a visszaemlékezés mozzanata érvényesül (tehát régebbi az élmény). Mindkét vers ódaszerű poétikai eljárásokkal operál, ahol a város megidézése a magyar kultúrtörténethez kapcsolódó, metaforizált alakok megidézésével történik: míg a Pannonius-versben ezek a könyvtár és a magyar király, László szobra, s a hozzájuk kapcsolódó hagyomány mint érték, addig a Juhász-versben egy, a Nyugathoz kapcsolódó kontextus, Ady Endre és a kávéházak azok a motívumok, amelyek az értékeket megteremtik” – mondja.

Az első infókat a szövegértés feladatrészről itt, a rövid szövegalkotási feladatról pedig itt olvashatjátok. Az Eduline szaktanárt is megkérdezett a feladatokról, véleményét a szövegértésről ide kattintva , a rövid szövegalkotásról pedig itt éritek el.

A mai vizsga legfontosabb részleteit a folyamatosan frissülő tudósításunkban olvashatjátok: