Kezdődik az idei érettségi felkészülési időszaka, és úgy néz ki, két év után újra megtartják a tavaszi szóbeli érettségi vizsgákat. Azért, hogy ne az utolsó pillanatra maradjon a felkészülés, új cikksorozatunkban most elhozzuk az emelt szintű érettségi témaköröket.
2021-ben és 2020-ban a koronavírus-járvány miatt csak írásban vizsgáztak a végzős középiskolások, idén azonban - omikron ide vagy oda - visszaállhat a korábbi vizsgarend. Bár egy végzős osztály petíciót indított a szóbelik törléséért, eddig 12 ezren csatlakoztak hozzájuk - az Oktatási Hivatal úgy tűnik, már döntött. "Jelenleg nincsenek érvényben rendkívüli szabályok az érettségi vizsgákra" - ezt a választ küldte az Eduline kérdésére.
Itt vannak a következő vizsgaidőszak tételcímei (fontos, hogy ezek idén is csak a témaköröket jelölik):
Az OH honlapjáról letölthetők a fővárosi és megyei kormányhivatalok által szervezett középszintű szóbeli vizsgák tételei is. Ezeket itt nézhetitek meg.
A tavaszi érettségik 2022. május 2-án, hétfőn kezdődnek, és egészen május 23-ig tartanak. Az emelt szintű szóbelikre 2022. június 1-9. között, a középszintűekre június 13-24. között kerül sor.
A felvételiről és a 2022-es érettségikről folyamatosan frissülő cikkeinket itt olvashatjátok.
Két év után újra megtartják a tavaszi szóbeli érettségi vizsgákat - ez derült ki korábban abból a szűkszavú válaszból, amelyet az Oktatási Hivatal küldött kérdésünkre. Azért, hogy ne az utolsó pillanatra maradjon a felkészülés, új cikksorozatunkban most elhozzuk az emelt szintű érettségi témaköröket.
Az oktatás feladata az, hogy megtanítsunk különböző készségeket. Most, hogy megjelent az AI, a készségek listájára ezt is föl kell venni a többi közé. De nem a többi helyett! Nem lehet úgy tenni, mintha az AI nem is létezne, és nem lehet teljesen kizárni az iskolából, hiszen a diákok életének már most is része. Mosóczi Andrásnak, a Mateking alapító-vezetőjének az írása. Vélemény.
Bár egyelőre nem világos, milyen rendszerben kell majd irányítaniuk az intézményt, a két pályázónak már határozott elképzelései vannak. A kancellári rendszert mindketten megszüntetnék, Karsai Krisztina nagyobb egyetemi autonómiát és átláthatóbb döntéshozatalt ígér, Kónya Zoltán pedig modernizálná az SZTE-t, és rendezné az egyetem kapcsolatát Szegeddel.
„Lélegeztetőgépen van a levéltár” – ezzel érzékeltették helyzetüket a pécsi levéltárosok, akik a könyvtári és múzeumi dolgozók után csatlakoztak a közgyűjteményi dolgozók demonstrációsorozatához. A tiltakozók szerint az alacsony bérek mellett az elégtelen költségvetési támogatás is veszélyezteti az intézmények működését. Újabb megmozdulást terveznek, és ha nem sikerül eredményt elérniük, radikálisabb fellépésre is készek.
Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium a vizsgálat során több mint 1,1 milliárd forintnyi közpénz gyanús felhasználását tárta fel a Tempus Közalapítványnál, mely nagyrészt a Kulturális és Innovációs Minisztérium vezetőinek közvetlen utasításaira osztottak szét. Ebben az időszakban Hankó Balázs vezette a minisztériumot, a területért pedig Varga-Bajusz Veronika államtitkár felelt, aki korábban a közalapítvány főigazgatója volt.
„Az őszinte beszéd még mindig hiányzik” – fogalmazott Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke a 2027-re tervezett béremelésekkel kapcsolatban.
Naponta akár 50-60 igazolást is ki kell adniuk a gyermekorvosoknak, ha az óvodás vagy az iskolás meggyógyult. Ez igaz, csak néhány kattintás alkalmanként, de ha a KRÉTA-ban nem látszik, akkor tetemes pluszmunkát ró a praxisokra.
Jövőre már nemcsak egy-egy különleges tanórán találkozhatnak humanoid robottal a szombathelyi Nagy Lajos Gimnázium diákjai.
