Ha idén felvételiztek, de a középiskolai jegyeitek nem olyan fényesek, nem kell feladnotok a továbbtanulási terveiteket. Mutatjuk, hogy kerülhettek be egyetemre rosszabb középiskolai jegyekkel.
Kétféle módja van a felvételi pontok kiszámításának. Az első: az 500 pont a tanulmányi pontok (maximum 200) és az érettségi pontok (maximum 200 pont) összegéből áll, hozzáadva a többletpontokat (maximum 100 pont) – ez a klasszikus módszer.
A másik módszer a duplázás: az érettségi pontokat kétszerezi meg (maximum 400 pontban), szintén hozzáadva a többletpontokat (maximum 100) – azaz így is elérhető a maximális 500 pont. Mivel ez utóbbiban csak az érettségi eredményeiteket veszik figyelembe, akkor is lehet esélyetek, ha a középiskolai jegyeitek közepesek, de az érettségi jól sikerül. Tehát ha most belehúztok, elég „csak” az érettségiket nagyon jól megírni, és nem számít az, hogy esetleg nem ment a matek tizenegyedikben vagy nincsenek túl jó jegyeitek természettudományos tárgyakból.
Ahhoz viszont, hogy bekerüljetek az egyetemre, idén is el kell érnetek a minimumponthatárokat, sok szak esetében pedig az előzetes ponthatárokat is - ezekről itt írtunk.
Melyiket érdemes választani, egyáltalán lehet-e választani?
A pontszámotokat automatikusan a számotokra legkedvezőbb módon számolja ki a felvételi rendszer. Így nem kell azon agyalnotok, hogy melyik érettségi eredményeit kellene dupláznotok, vagy éppen számolgatni, hogy hogyan lenne a legjobb.
Ha idén érettségiztek és felvételiztek, akkor ne feledjétek, sok mindent már most tudunk a tavaszi vizsgáról. A május-júniusi vizsgaidőszakra február 15-ig tudtok jelentkezni, az érettségik május 2-án, a magyar nyelv és irodalom írásbelivel fognak kezdődni.
Idén jelentkeztek egyetemre? Az Eduline pontszámító kalkulátorában már megnézhetitek, hány ponttal futhattok neki a 2022-es felvételinek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
