A hátrányos helyzetűek, a fogyatékossággal élő diákok és a gyermeket nevelő jelentkezők is kaphatnak pluszpontokat az egyetemi-főiskolai felvételin.
Alap-, osztatlan szakon és felsőoktatási szakképzéseken 40 többletpontot kaphatnak a hátrányos helyzetű, a fogyatékossággal élő és a gyermeket nevelő jelentkezők.
A hátrányos helyzet igazolását a jegyző állítja ki, ha a jelentkező gyermekvédelmi támogatásra jogosult, alacsony a szülők iskolai végzettsége, foglalkoztatottsága, vagy "elégtelen lakókörnyezetben vagy lakáskörülmények" között él.
Fogyatékossággal élőnek azok a jelentkezők számítanak, akik mozgásszervi, érzékszervi, beszédfogyatékos (diszfázia, diszlália, diszfónia, dadogás, hadarás, afázia, orrhangzós beszéd, dizartria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszédmegértési zavar, centrális pöszeség, megkésett beszédfejlődés stb.), autizmus spektrum zavarral, egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási-, diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszortográfia, hiperaktivitás-, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. Tartós vagy krónikus betegségekért - mint a cukorbetegség, szénanátha, ételallergia, lisztérzékenység, epilepszia - azonban nem jár többletpont. A fogyatékosságot, saját nevelési igényt részletes szakértői véleménnyel kell igazolni.
Gyermekgondozásért többletpont jár annak a jelentkezőnek, aki a jelentkezési ideje alatt fizetés nélküli szabadságon van, ezzel párhuzamosan CSED-et, ÖD-t, GYES-t, GYET-et vagy GYED-et kap, vagy a fizetés nélküli szabadságot tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermek ápolása miatt veszi igénybe. Azok is megkapják a 40 pluszpontot, akik CSED-et, örökbefogadói díjat, gyermekgondozást segítő ellátást (GYES), gyermeknevelési támogatást (GYET), gyermekgondozási díjat (GYED) vagy GYOD-ot, gyermekük otthoni ápolása miatt ápolási díjat vagy távolléti díjat kapnak.
Fontos tudnotok, hogy azokon a szakokon nem jár esélyegyenlőségi pluszpont, ahol kizárólag a gyakorlati vizsga alapján rangsorolják a jelentkezőket - ilyenek a művészet és művészetközvetítés képzési területhez tartozó szakok, az edző és a szakoktató alapszak, a művészeti tanárképzés.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
