Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Újabb segítséget hoztunk a felvételi pontszámításhoz, ma azt mutatjuk meg, hány pontot szerezhettek a középiskolai jegyekkel és az érettségivel.
A felsőoktatási felvételin összesen 500 pontot szerezhettek - ebből maximum 200 pont jár tanulmányi eredményeitekért.
Ezt pedig így számítják ki: összeadják öt középiskolai tantárgy két utolsó tanult évének év végi osztályzatait, és ezt megszorozzák kettővel (összesen maximum 100 pont), majd ehhez hozzáadják az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy választott tárgy százalékos eredményének átlagát (szintén maximum 100 pont).
Az öt középiskolai tantárgy a következő: magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül), történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), és egy, legalább két évig tanult, választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia, földrajz, természetismeret, természettudomány).
Az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező tárgy pedig a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és egy idegen nyelv (ennek hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy).
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.