Keresztféléves felvételi: hány pont jár a középiskolai jegyekért és az érettségiért?

Mutatjuk, hogyan számolják a tanulmányi pontokat a keresztféléves felvételin.

  • Eduline

Többször írtunk már arról, hogy a felsőoktatási felvételin összesen 500 pontot szerezhettek - ebből maximum 200 pont jár tanulmányi eredményeitekért. 

A "képlet" a következő: összeadják öt középiskolai tantárgy két utolsó tanult évének év végi osztályzatait, és ezt megszorozzák kettővel (összesen maximum 100 pont), majd ehhez hozzáadják az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy választott tárgy százalékos eredményének átlagát (szintén maximum 100 pont).

Az öt középiskolai tantárgy a következő: magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül), történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), és egy, legalább két évig tanult, választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia, földrajz, természetismeret, természettudomány).

Az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező tárgy pedig a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és egy idegen nyelv (ennek hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy).

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna