Keresztféléves felvételi: hány pont jár a középiskolai jegyekért és az érettségiért?

Mutatjuk, hogyan számolják a tanulmányi pontokat a keresztféléves felvételin.

  • Eduline

Többször írtunk már arról, hogy a felsőoktatási felvételin összesen 500 pontot szerezhettek - ebből maximum 200 pont jár tanulmányi eredményeitekért. 

A "képlet" a következő: összeadják öt középiskolai tantárgy két utolsó tanult évének év végi osztályzatait, és ezt megszorozzák kettővel (összesen maximum 100 pont), majd ehhez hozzáadják az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy választott tárgy százalékos eredményének átlagát (szintén maximum 100 pont).

Az öt középiskolai tantárgy a következő: magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül), történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), és egy, legalább két évig tanult, választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia, földrajz, természetismeret, természettudomány).

Az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező tárgy pedig a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és egy idegen nyelv (ennek hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy).

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.