Keresztféléves felvételi: hány pont jár a középiskolai jegyekért és az érettségiért?

Mutatjuk, hogyan számolják a tanulmányi pontokat a keresztféléves felvételin.

  • Eduline

Többször írtunk már arról, hogy a felsőoktatási felvételin összesen 500 pontot szerezhettek - ebből maximum 200 pont jár tanulmányi eredményeitekért. 

A "képlet" a következő: összeadják öt középiskolai tantárgy két utolsó tanult évének év végi osztályzatait, és ezt megszorozzák kettővel (összesen maximum 100 pont), majd ehhez hozzáadják az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező és egy választott tárgy százalékos eredményének átlagát (szintén maximum 100 pont).

Az öt középiskolai tantárgy a következő: magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül), történelem, matematika, egy legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom), és egy, legalább két évig tanult, választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy (fizika, kémia, biológia, földrajz, természetismeret, természettudomány).

Az érettségi bizonyítványban szereplő négy kötelező tárgy pedig a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és egy idegen nyelv (ennek hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy).

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.