Őszi érettségi: mutatjuk a második hét menetrendjét

Már több napja tart az őszi érettségi - mutatjuk, hogy a jövő héten milyen vizsgák kerülnek sorra.

  • Bezzeg Hanna

Az őszi érettségi 2021. október 15-én kezdődött a nemzetiségi nyelvi és irodalmi írásbelikkel. Nézzük, milyen tárgyak vannak terítéken az őszi érettségi második hetében:

október 25., 8:00 - német nyelv

október 25., 14:00 - belügyi rendészeti ismeretek, dráma, mozgóképkultúra és médiaismeret

október 26., 8:00 - informatika

október 26., 14:00 - orosz nyelv, egyéb, más vizsganapon nem szereplő nyelvek

október 27., 8:00 - olasz nyelv

október 27., 14:00 - biológia

október 28., 8:00 - spanyol nyelv

október 28., 14:00 - fizika, ének-zene, művszettörténet

Az írásbeli vizsgák egészen október 28-ig tartanak. Az emelt szintű szóbeli érettségiket 2021. november 11-15. között tartják, a középszintű szóbeliket pedig november 22-26. között. A teljes vizsganaptárat itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.