Több mint hatezren jutottak be az egyetemre a 2021-es pótfelvételin

Idén is több ezren jelentkeztek egyetemre a pótfelvételiben is. A héten a ponthatárok is kiderültek, most megmutatjuk, melyik egyetemen kezdenek a legtöbben ősszel.

  • Eduline

Az idei pótfelvételin 8359-en jelentkeztek egyetemre, közülük 6114-en kezdhetik el tanulmányaikat szeptemberben. Alapképzésre 3753, felsőoktatási szakképzésre 986, osztatlan képzésre 659, mesterképzésre pedig 716 embert vettek fel - írja az Oktatási Hivatal. Állami ösztöndíjasként 2306-an tanulhatnak tovább, 3808-an pedig önköltséges képzésre jutottak be.

Mik voltak a legnépszerűbbek?

Magyar állami ösztöndíjas képzésre a legtöbb hallgatót, 606-ot a pedagógusképzésre vették fel, ezt követi a műszaki képzési terület 356 tanulóval, az agrár, az informatika, a gazdaságtudományok és az egészségtudományi területekbe tartozó alapképzési szakokon pedig több mint 200-200 hallgató kezdheti tanulmányait - közölte az OH.

Oktatási Hivatal

A Debreceni Egyetem 251, a Pécsi Tudományegyetem 239 magyar állami ösztöndíjas jelentkezőt vett fel, de 100 fölötti az ösztöndíjas felvettek száma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Eszterházy Károly Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, az Óbudai Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is.

Azt, hogy a legnagyobb egyetemek hogyan készülnek a szeptemberi szemeszterkezdésre, itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.