Több mint hatezren jutottak be az egyetemre a 2021-es pótfelvételin

Idén is több ezren jelentkeztek egyetemre a pótfelvételiben is. A héten a ponthatárok is kiderültek, most megmutatjuk, melyik egyetemen kezdenek a legtöbben ősszel.

  • Eduline

Az idei pótfelvételin 8359-en jelentkeztek egyetemre, közülük 6114-en kezdhetik el tanulmányaikat szeptemberben. Alapképzésre 3753, felsőoktatási szakképzésre 986, osztatlan képzésre 659, mesterképzésre pedig 716 embert vettek fel - írja az Oktatási Hivatal. Állami ösztöndíjasként 2306-an tanulhatnak tovább, 3808-an pedig önköltséges képzésre jutottak be.

Mik voltak a legnépszerűbbek?

Magyar állami ösztöndíjas képzésre a legtöbb hallgatót, 606-ot a pedagógusképzésre vették fel, ezt követi a műszaki képzési terület 356 tanulóval, az agrár, az informatika, a gazdaságtudományok és az egészségtudományi területekbe tartozó alapképzési szakokon pedig több mint 200-200 hallgató kezdheti tanulmányait - közölte az OH.

Oktatási Hivatal

A Debreceni Egyetem 251, a Pécsi Tudományegyetem 239 magyar állami ösztöndíjas jelentkezőt vett fel, de 100 fölötti az ösztöndíjas felvettek száma a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen, az Eszterházy Károly Egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, a Magyar Agrár- és Élettudományi Egyetemen, az Óbudai Egyetemen, a Széchenyi István Egyetemen és a Szegedi Tudományegyetemen is.

Azt, hogy a legnagyobb egyetemek hogyan készülnek a szeptemberi szemeszterkezdésre, itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.