Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, amikre érdemes odafigyelnetek, hamarosan jönnek a végleges ponthatárok.
A pótfelvételin meghirdetett szakokon a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 22-én meghatározott ponthatárnál (persze csak akkor, ha a szakot az általános felvételin is meghirdették). Vagyis, ha egy egyetemen az önköltséges, levelező tagozatos gazdálkodási és menedzsment szak ponthatára 400 volt, ez már a pótfelvételin sem lehet ennél alacsonyabb.
A másik szabály, ami alapján már most tudtok kalkulálni: ha az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőoktatási szakképzés esetén 240, mesterképzések esetén 50 pontnál.
Ha tehát az a cél, hogy szeptembertől mindenképpen a felsőoktatásban tanuljatok tovább, de nem éritek el az alap- és osztatlan szakokhoz szükséges minimumot, akkor érdemes inkább egy felsőoktatási szakképzést megjelölni a pótfelvételin. Ezeken a képzéseken ugyanis 40 ponttal kevesebbel is bejuthattok az egyetemre, főiskolára. Arra viszont figyeljetek, hogy az alap- és osztatlan szakoknál a minimumponthatárt az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek - más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele. Ezzel szemben a felsőoktatási szakképzések esetén a minimum 240 pontot az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen kapható többletpontok nélkül számolják.
Arról, hogy miért lehet jó választás egy ilyen típusú képzés, itt írtunk korábban. A 2021-es felvételivel és pótfelvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
