Összeszedtük a legfontosabb szabályokat, amikre érdemes odafigyelnetek, hamarosan jönnek a végleges ponthatárok.
A pótfelvételin meghirdetett szakokon a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak a július 22-én meghatározott ponthatárnál (persze csak akkor, ha a szakot az általános felvételin is meghirdették). Vagyis, ha egy egyetemen az önköltséges, levelező tagozatos gazdálkodási és menedzsment szak ponthatára 400 volt, ez már a pótfelvételin sem lehet ennél alacsonyabb.
A másik szabály, ami alapján már most tudtok kalkulálni: ha az adott képzés eddig nem indult önköltséges finanszírozási formában, a ponthatár akkor sem lehet alacsonyabb a jogszabályi minimumnál – vagyis alapképzési szakok és osztatlan mesterképzések esetén 280 pontnál, felsőoktatási szakképzés esetén 240, mesterképzések esetén 50 pontnál.
Ha tehát az a cél, hogy szeptembertől mindenképpen a felsőoktatásban tanuljatok tovább, de nem éritek el az alap- és osztatlan szakokhoz szükséges minimumot, akkor érdemes inkább egy felsőoktatási szakképzést megjelölni a pótfelvételin. Ezeken a képzéseken ugyanis 40 ponttal kevesebbel is bejuthattok az egyetemre, főiskolára. Arra viszont figyeljetek, hogy az alap- és osztatlan szakoknál a minimumponthatárt az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek - más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele. Ezzel szemben a felsőoktatási szakképzések esetén a minimum 240 pontot az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de más jogcímen kapható többletpontok nélkül számolják.
Arról, hogy miért lehet jó választás egy ilyen típusú képzés, itt írtunk korábban. A 2021-es felvételivel és pótfelvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
