472-nél húzták meg a ponthatárt a szegedi egyetem egyik tanári képzésén

6051 jelentkezőt vett fel a Szegedi Tudományegyetem idén, de a pótfelvételizőkkel, a szakirányú képzések hallgatóival és a külföldi diákokkal együtt több mint nyolcezren kezdhetek szeptemberben az egyetemen.

  • Tóth Alexandra

A 2021-es felvételin 147-tel többen jutottak be a Szegedi Tudományegyetemre, mint egy évvel korábban - írta közleményében az egyetem. 3874-en alap-, 879-en mester-, 953-an osztatlan szakon, 345-en pedig felsőoktatási szakképzésen kezdik meg tanulmányaikat szeptembertől. Közülük 5098-an állami ösztöndíjasok lesznek, önköltségesként 953 új hallgató tanul majd. 

Az intézmény szerint a korábbi évekhez képest jelentős változás, hogy nem a nappali tagozatos hallgatók száma növekedett, hanem a levelezőre és távoktatásra felvettek száma: a tavalyihoz képest 224-gyel többen kezdenek ilyen képzési formában.

A legmagasabb ponthatárokat ismét a tanárszakokon húzták. Az angol-német nyelv és kultúra tanár szakra 472 pont kellett, a magyartanár, spanyol nyelv és kultúra tanár szakhoz pedig 469 pontra volt szükség. Ezen kívül a BTK-n meghirdetett pszichológia képzésre is magas pontszámmal, 435-tel lehetett bejutni.

A jogászképzéshez 433 pont kellett, az általános orvosi képzéshez pedig 414. A fogorvosképzésre 405 ponttal lehetett bekerülni, de 401 pontot kellett összeszedni a turizmus-vendéglátás szakhoz is, míg a gazdálkodási és menedzsment szakra 406 ponttal juthattak be a jelentkezők.

Az SZTE többi képzésének a ponthatárait, illetve más egyetemek és főiskolák ponthatárait itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.