Ponthatárok 2021: ennyi kellett a társadalomtudományi képzésekhez idén

Továbbra is a kommunikáció- és médiatudomány a legnépszerűbb társadalomtudományi alapképzés. Mutatjuk, hány ponttal lehetett bekerülni a különböző szakokra.

  • Tóth Alexandra

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

A társadalomtudományi képzésekre összesen 11 870-en jelentkeztek, ebből 6093-an első helyre tették az adott szakot. Állami képzésekre 9803-an szerettek volna bejutni.

Egyes társadalomtudományi képzéseknél a ponthatárhúzást megelőzően előzetes ponthatárt is húztak, amelyek a két legnépszerűbb képzésnél voltak a legmagasabbak - kommunikáció- és médiatudomány szakon, illetve nemzetközi tanulmányok szakon is 400-400 pont. Politikatudományok, valamint szociológia szakon pedig legalább 320-320 pontot kellett elérniük azoknak, akik államilag támogatott formában szerettek volna tovább tanulni.

Itt megnézhetitek, hogy a különböző felsőoktatási intézmények nappali munkarendű, államilag támogatott alapszakjain hol húzták meg a végleges határt.

Kommunikáció- és médiatudomány

  • CORVINUS: 442 pont
  • BGE: 402 pont
  • ELTE: 414 pont

Nemzetközi tanulmányok

  • CORVINUS: 467 pont
  • ME: 420 pont
  • PPKE: 400 pont

Szociológia

  • SZTE: 325 pont
  • PTE: 322 pont
  • ELTE: 364 pont

Politikatudományok

  • PE: 320 pont
  • PPKE: 328 pont
  • CORVINUS: 415 pont

Szociálpedagógia

  • DE: 280 pont
  • EKE: 280 pont
  • NYE: 280 pont

Szociális munka

  • ME: 281 pont
  • PTE: 280 pont
  • DE: 288 pont

Informatikus könyvtáros

  • ELTE: 288 pont
  • EKE: 280 pont
  • DE: 286 pont

Kulturális antropológia

  • ME: 284 pont

A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Müller Anna: „Kellene egy rendelet arról, hogy délután két óra után ne lehessen tanítás”

Több mint három évtizeden át tanított matematikát és kémiát, ma országgyűlési képviselőként és az Oktatási Bizottság alelnökeként foglalkozik azzal a rendszerrel, amelynek működését saját bőrén tapasztalta. Müller Anna szerint a pedagógusok teljesítményét igenis értékelni kell – de nem mereven és ellenőrzés alapon. Arról beszélgettünk vele, hogyan változott meg a tanári pálya a 90-es évek eleje óta, miért hagyta ott az osztálytermet a politikáért és mit nem lehet számszerűsíteni egy pedagógus munkájában.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lannert Judit: év végére elkészítik a magyar oktatás stratégiáját

Az oktatási miniszter szerint a gyerekek olyan digitális környezetben nőnek fel, de ez lehetőség és veszély is egyben, ezért az oktatási stratégia része lesz a mesterségesintelligencia-stratégia is. „A közösségi média használata kiszoríthatja az elmélyült olvasást, a személyes beszélgetéseket és a pihenést. A mesterséges intelligencia átgondolatlan alkalmazása pedig csökkentheti az önálló gondolkodás és gyakorlás lehetőségét, ha a tanuló rendszeresen a gépre bízza a feladat megoldását” – emelte ki a Lannert, majd hozzátette, hogy a stratégia része lesz ezért Magyarország oktatási és képzési mesterségesintelligencia-stratégiája is, aminek hamarosan megkezdik társadalmasítását.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde
@eduline.hu Bemutatkozik Sutyi, az ELTE bölcsész macskája🐱 #cica #cutecat #magyar #magyartiktok #fy ♬ eredeti hang - eduline.hu

Már igényelhetők az ingyenes laptopok a KRÉTA-ban, idén is sok a használt köztük

Már folyik a tanulói és pedagógus-laptopok igénylése a KRÉTA rendszerben. A regisztráció szeptember 17-én indult újra, az idei tanévben pedig elsősorban az 5. és 9. évfolyamos diákok kerülnek sorra. A tervek szerint az érintett tanulók már október elejéig megkaphatják az új eszközeiket. Mutatjuk, hol és hogyan lehet benyújtani az igénylést.