Idén több mint 10 ezerrel jelentkeztek többen alap- vagy mesterszakra, osztatlan képzésre és felsőoktatási szakképzésre, mint tavaly - jelentette be a felsőoktatásért felelős innovációs minisztérium nemrég. Azt azonban nem tették hozzá, hogy az elmúlt húsz évben nem volt olyan kevés felvételiző, mint 2020-ban, így annyira nem meglepő, hogy idén többen jelentkeztek a felsőoktatásba, mint egy éve.
Sőt arról sem esett szó, hogy a felvételizők száma lassan tíz éve nem megy 120 ezer fölé.
2020-ban volt a mélypont: 2001 óta nem volt olyan kevés felvételiző, mint akkor, összesen 91 460-an jelentkeztek a felsőoktatásba, igaz, a koronavírus-járvány a 2020-as érettségiket, így a felvételizők számát is befolyásolta, ahogy a felvételi szabályok szigorítása is sokaknak elvette a kedvét a továbbtanulástól.
Szembetűnő Magyarország felsőoktatási teljes részvételi hányadának 2007 óta tartó csökkenése, amely 2012 óta radikálisabb esésbe kezdett
- írja friss tanulmányában Polónyi István oktatáskutató, aki szerint az egyik legfontosabb az egyetemi finanszírozás kérdése. Miután a tandíj alapvetően kizárja azokat, akik nem tudják azt vállalni, nagyban átalakult a magyar felsőoktatás képe. De mi befolyásolhatja még a felvételizők számát?
Kötelező emelt szintű érettségi = kevesebb felvételiző?
2020-ban szigorítottak a felvételi szabályokon: csak az kerülhet be alap-, illetve osztatlan képzésre, akinek legalább egy emelt szintű érettségije (vagy diplomája) van. Korábban egy másik kritérium is szerepelt a felvételi feltételek között: a kormány eredeti tervei szerint a jelentkezéshez egy legalább B2-es nyelvvizsga is kellett volna.
Végül a 2020-as felvételi szezon kezdete előtt egy hónappal, 2019 novemberében a kormány elfogadta az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) javaslatát - amely a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával (HÖOK) és más szervezetekkel való egyeztetés után született meg -, és törölték a követelmények közül a kötelező középfokú nyelvvizsgára vonatkozó részt. Ezzel rengeteg felvételiző járt jól, mivel az eredeti szabályok szerint pluszpontot sem kaphattak volna az első nyelvvizsgáért.
|
2008 után évről évre egyre többen jelentkeztek egyetemre és főiskolára, de 2012-ben újabb mélyrepülés következett: egyik évről a másikra több mint 30 ezerrel kevesebb diák döntött a továbbtanulás mellett. Nem véletlenül: 2011 végén jelentették be, hogy a következő évben 53 ezer hallgató helyett csupán 30 ezer hallgató képzését finanszírozza majd az állam. A keretszámtervezet hatalmas felhábordást váltott ki a diákokból és különböző szakmai szervezetekből is, a tiltakozók több tüntetést is szerveztek. Bár 2013-tól már ismét több diák - pontosan 55 ezer - tanulhatott államilag finanszírozott formában, a felvételizők száma még ekkor sem ugrott meg, sőt a 2012-es felvételihez képest nagyjából 15 ezzerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba. Azóta viszont növekedést vagy legalábbis stagnálást mutattak a statisztikák egészen tavalyig. |
Hány magyar diák készül külföldre?
Nemrég számoltunk be arról, hogy a budapesti Fazekas Mihály Gyakorló Gimnázium és a Milestone Intézet is felkerült a The Telegraph friss rangsorára, amelyen azok az iskolák szerepelnek, ahonnan a legtöbb diák jut be a két legnevesebb brit egyetem, az Oxford és a Cambridge képzéseire. Valóban több ezer magyar diák dönt úgy, hogy külföldi egyetemen folytatja a tanulmányait.
Népszerű Ausztria, Németország, Dánia és Hollandia is, míg az Egyesült Királyság háttérbe szorult idén, 58 százalékkal esett vissza a brit egyetemekre jelentkező magyar diákok száma, pedig korábban a népszerűségi lista élén voltak az angol egyetemek – derült ki a külföldi továbbtanulásra felkészítő kurzusokat is indító Engame Akadémia statisztikáiból. A visszaesésnek három fő oka van: a Brexit miatt az EU-ból érkező idei elsőévesek tandíja jóval magasabb, mint korábban, ők már nem vehetik fel a kinti diákhitelt, és kötelező diákvízumot kell igényelniük.
A probléma nem is annyira "mennyiségi", inkább "minőségi": számos tehetséges, felkészült végzőst veszítenek a magyar felsőoktatási intézmények, ők ugyanis sok esetben külföldi egyetemen tanulnak tovább. Az idei Nemzetközi Informatikai Diákolimpián érmet szerző három magyar diák közül például ketten külföldön folytatják, egyikőjük Hollandiában, a másik végzős Cambridge-ben tanul tovább, míg a harmadik érmes - az oroszországi Innopolis Universitytől is kapott ajánlatot - az ELTE Informatikai Karán kezd.
Csak minden harmadik 25-34 évesnek van diplomája
2020-ban a magyar 25-34 évesek 31 százalékának volt diplomája. Ennél alacsonyabb arányt az EU-ban csak Romániában (25 százalék) és Olaszországban (29 százalék) regisztráltak.
Ezzel Magyarország az Európai Unió egyik sereghajtója - derült ki az Eurostat statisztikáiból. Pedig 2020 a "diplomaszerzés éve" volt, ez mégsem látszik a statisztikákban. Tavaly ugyanis közel 110 ezer diplomát állítottak ki az egyetemek a nyelvvizsgamentesség miatt - akik ugyanis augusztus 31-ig záróvizsgát tettek, nyelvvizsga nélkül is megkaphatták oklevelüket. Akik a záróvizsgán átmentek, idén is átvehetik a bőrkötéses bizonyítványt: a kormány múlt heti döntés alapján ismét "felmentést" azok, akik a járványhelyzet miatt nem tudták megszerezni a diplomához szükséges nyelvvizsgát.
Az Európai Unió célkitűzése szerint a felsőfokú tanulmányokat befejező 25–34 évesek arányát 2030-ra 45 százalékra kellene növelni. Az EU-átlag most egyébként 41 százalék, vagyis a magyar adat még ettől is bőven elmarad, ahogy az OECD-átlagtól is, amely már 2019-ben 45 százalék volt.
Tizenegy EU-tagállam már most elérte a 2030-ra tervezett célt: Belgiumban, Dániában, Írországban, Spanyolországban, Franciaországban, Cipruson, Litvániában, Luxemburgban, Hollandiában, Szlovéniában és Svédországban is elérte a 45 százalékot a diplomás 25-34 évesek aránya. Sőt, ezek közül néhány országban extrém magas a diplomások aránya: Luxemburgban a korosztály 61 százaléka, Írországban és Cipruson 58, Litvániában 56, Hollandiában pedig 52 százalékuk kapott egyetemi diplomát.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
