A Budapesti Corvinus Egyetem több képzésén is magas ponthatárokat húztak idén, a gazdálkodási és menedzsment BSc-szakon például azok kezdhetnek ösztöndíjasként, akik legalább 451 pontot szereztek. Mutatjuk a részleteket.
Idén 24%-kal több felvételiző jelentkezett első helyen a Corvinus képzéseire, mint tavaly, és kétszer annyian tanulnának angolul, mint egy éve - írja az egyetem közleményében. A Budapesti Corvinus Egyetem a 2021/2022-es tanévre összesen 2304 hallgatót vett fel.
Alapképzésen 1592, mesterképzésen 641, osztatlan képzésen pedig 71 hallgató kezd szeptembertől. A nappali alapszakra felvett hallgatók 74%-a, a nappali mesterképzésre felvettek 85%-a tanulhat ingyen, Corvinus-ösztöndíjjal.
Gazdálkodási és menedzsment: 451 pont kellett az ingyenes helyhez
A magyar nyelvű, térítésmentes gazdálkodási és menedzsment alapszakon 24 ponttal magasabb a ponthatár, mint tavaly: 451 ponttal lehetett bekerülni. Ugyanennek a szaknak az angol nyelvű formáján tavaly 434, idén viszont már 466 pontnál húzták meg a limitet.
Az alkalmazott közgazdaságtan alapszakon 445 pont kellett a Corvinus-ösztöndíjas helyhez, az angol nyelvű szakot pedig 442 ponttal lehet elkezdeni.
Kiugróan magas, 472 pont kellett a tavaly óta csak angol nyelven induló nemzetközi gazdálkodás alapszakon, itt összesen 198-an tanulnak majd.
A társadalomtudományi képzésekre sem volt könnyű bekerülni: az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok alapszakon 468 pont, amíg az angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány alapszakon 442 pont kellett a támogatott helyhez.
Sok minden változik
Idén ősztől a Corvinus legnépszerűbb és legnagyobb alapszakja, a gazdálkodási és menedzsment teljesen megújult - írja az egyetem. A változás előnye, hogy a felvételizőknek nem kell 18 évesen eldönteniük, pontosan melyik üzleti területre szeretnének specializálódni, ráérnek a képzés utolsó évében meghozni ezt a döntést, az angol nyelvű képzésen 2021 szeptemberétől pedig idegennyelvi hozzájárulást sem kell fizetniük az ösztöndíjas hallgatóknak.
A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
