A Budapesti Corvinus Egyetem több képzésén is magas ponthatárokat húztak idén, a gazdálkodási és menedzsment BSc-szakon például azok kezdhetnek ösztöndíjasként, akik legalább 451 pontot szereztek. Mutatjuk a részleteket.
Idén 24%-kal több felvételiző jelentkezett első helyen a Corvinus képzéseire, mint tavaly, és kétszer annyian tanulnának angolul, mint egy éve - írja az egyetem közleményében. A Budapesti Corvinus Egyetem a 2021/2022-es tanévre összesen 2304 hallgatót vett fel.
Alapképzésen 1592, mesterképzésen 641, osztatlan képzésen pedig 71 hallgató kezd szeptembertől. A nappali alapszakra felvett hallgatók 74%-a, a nappali mesterképzésre felvettek 85%-a tanulhat ingyen, Corvinus-ösztöndíjjal.
Gazdálkodási és menedzsment: 451 pont kellett az ingyenes helyhez
A magyar nyelvű, térítésmentes gazdálkodási és menedzsment alapszakon 24 ponttal magasabb a ponthatár, mint tavaly: 451 ponttal lehetett bekerülni. Ugyanennek a szaknak az angol nyelvű formáján tavaly 434, idén viszont már 466 pontnál húzták meg a limitet.
Az alkalmazott közgazdaságtan alapszakon 445 pont kellett a Corvinus-ösztöndíjas helyhez, az angol nyelvű szakot pedig 442 ponttal lehet elkezdeni.
Kiugróan magas, 472 pont kellett a tavaly óta csak angol nyelven induló nemzetközi gazdálkodás alapszakon, itt összesen 198-an tanulnak majd.
A társadalomtudományi képzésekre sem volt könnyű bekerülni: az angol nyelvű nemzetközi tanulmányok alapszakon 468 pont, amíg az angol nyelvű kommunikáció- és médiatudomány alapszakon 442 pont kellett a támogatott helyhez.
Sok minden változik
Idén ősztől a Corvinus legnépszerűbb és legnagyobb alapszakja, a gazdálkodási és menedzsment teljesen megújult - írja az egyetem. A változás előnye, hogy a felvételizőknek nem kell 18 évesen eldönteniük, pontosan melyik üzleti területre szeretnének specializálódni, ráérnek a képzés utolsó évében meghozni ezt a döntést, az angol nyelvű képzésen 2021 szeptemberétől pedig idegennyelvi hozzájárulást sem kell fizetniük az ösztöndíjas hallgatóknak.
A 2021-es felvételi ponthatárokról szóló, folyamatosan frissülő tudósításunkat itt találjátok:
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
