Az orvosi képzéshez 405-437 pont kellett, több egészségügyi szakra ennél jóval kevesebb ponttal is be lehetett jutni

Több mint 10 800-an felvételiztek idén orvos- és egészségtudományi szakokra, a legnépszerűbb képzés idén is az ápolás és betegellátás, amelyet ötezren jelöltek meg a jelentkezési lapon. Nézzük, milyenek a 2021-es ponthatárok.

  • Eduline

A képzési terület három szakján idén is előzetes ponthatárokat húztak: az általános orvosin, a fogorvosin és a gyógyszerész szakon is 380 volt az állami ösztöndíjas hely előzetes ponthatára. A végleges ponthatár azonban több egyetemen ennél jóval magasabb lett, 

A 2021-es ponthatárok (alap- vagy osztatlan szak, nappali, állami ösztöndíjas forma):

Ápolás és betegellátás

  • SE (gyógytornász): 434
  • DE (dietetikus): 280
  • SZE (ápoló): 288

Általános orvos

  • DE: 405
  • PTE: 410
  • SE: 437
  • SZTE: 414

Fogorvos

  • SE: 426
  • DE: 412
  • PTE: 408
  • SZTE: 405

Gyógyszerész

  • DE: 380
  • SE: 380
  • PTE: 380
  • SZTE: 382

Egészségügyi gondozás és prevenció

  • SE (védőnő): 286
  • SZTE (dentálhigiénikus): 281
  • DE (népegészségügyi ellenőr): 280

Egészségügyi szervező

  • GFE: 280 (Gyula)
  • ME: 280
  • SE: 293

Orvosi diagnosztikai analitikus

  • DE: 378
  • PTE: 280 (Kaposvár)
  • ME: 280

A 2021-es felvételi ponthatárok teljes listáját itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.