Itt van a tíz legnépszerűbb szak ponthatára: van, ahol 280 is elég volt, máshol 472 pont kellett

Gazdálkodási és menedzsment, kereskedelem és marketing, pszichológia, jogász, ápolás és betegellátás – az idei felvételin is ezek a legnépszerűbb alap- és osztatlan szakok. Nézzük, hány ponttal lehetett állami ösztöndíjas helyet szerezni ezeken a képzéseken.

  • Eduline

Az összes ponthatárt itt nézhetitek meg.

A 2021-es felvételi legnépszerűbb képzése nem okozhatott meglepetést, évek óta a gazdálkodási és menedzsment szakra jelentkezik a legtöbb diák – idén több mint 10300-an jelölték meg, közülük több mint ötezren az első helyen.

A második legnépszerűbb képzés szintén gazdasági szak, a kereskedelem és marketinget 6700-an, a harmadik helyen álló pszichológiát pedig 5800-an jelölték meg a felvételin. Az ötéves jogászképzésre is több mint 5300-an próbáltak idén bejutni, az ápolás és betegellátás szakra (az ápolónak, szülésznőnek, mentőtisztnek, dietetikusnak, gyógytornásznak készülő diákok is ezt a képzést jelölik meg) pedig 5000-en.

Mutatjuk a tíz legnépszerűbb alap- és osztatlan szak ponthatárát. Szakonként három egyetem szerepel (állami ösztöndíjas, nappali forma), a teljes ponthatárlistát itt találjátok.

Gazdálkodási és menedzsment (magyar nyelvű)

  • BGE: 400
  • Corvinus: 451
  • ELTE: 410

Kereskedelem és marketing

  • DE: 400
  • OE: 400
  • ELTE: 410 (Budapest)

Pszichológia

  • ELTE: 449 (Budapest)
  • PPKE: 443
  • PTE: 427

Jogász

  • ELTE: 472
  • PPKE: 463
  • SZTE: 433

Ápolás és betegellátás

  • DE: 280 (szülésznő)
  • SE: 405 (dietetikus)
  • ME: 280 (ápoló)

Mérnökinformatikus

  • BME: 385
  • ME: 280
  • NJE: 280

Nemzetközi gazdálkodás

  • BGE: 400
  • PE: 400
  • Corvinus: 472 (angol nyelvű)

Pénzügy és számvitel

  • BGE: 400
  • BME: 402
  • ME: 403

Programtervező informatikus

  • DE: 356
  • EKE: 280 (Eger)
  • NYE: 280

Kommunikáció- és médiatudomány

  • Corvinus: 447
  • DUE: 400
  • ELTE: 414

Nem véletlen, hogy egy-egy szaknál nincsenek nagy különbségek a ponthatárok között. A legnépszerűbb képzéseken ugyanis évek óta előzetes ponthatárokat húznak: csak azok szerezhetnek állami ösztöndíjas helyet, akik elérik ezt a ponthatárt, függetlenül attól, melyik egyetem ilyen képzésére jelentkeztek. Persze ahogy idén, úgy az elmúlt években is többször volt példa arra, hogy az előzetes ponthatárokon változtattak, legtöbbször a jelentkezők száma és teljesítménye miatt emelkedett a bekerülési ponthatár, de arra is volt már példa, hogy a végleges ponthatár alacsonyabb lett az előzetesnél.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.