A 2021-es számok: ezekre az egyetemi karokra lesz a legnehezebb bejutni

Ha ti is ezekre a karokra felvételiztetek, akkor nagy versenyre számíthattok idén a helyekért. Összeszedtük, melyek a legnépszerűbb egyetemi-főiskolai karok az idei felvételin.

  • Eduline

A jelentkezési adatokból kiderül: az összes jelentkezőt tekintve a 2021-ben is a Corvinus Egyetem vezeti, de a top karok közé került a BGE, az ELTE és a BME több kara is.

Itt van az első tíz helyezett:

  1. Budapesti Corvinus Egyetem (itt az átalakítás óta nincsenek karok) - 8243 jelentkező
  2. Budapesti Gazdasági Egyetem Pénzügyi és Számviteli Kar - 7434 jelentkező
  3. Budapesti Gazdasági Egyetem Külkereskedelmi Kar - 5943 jelentkező
  4. Károli Gáspár Református Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar - 5746 jelentkező
  5. Eötvös Loránd Tudományegyetem Pedagógiai és Pszichológiai Kar - 5391 jelentkező
  6. Pázmány Péter Katolikus Egyetem Bölcsészet- és Társadalomtudományi Kar - 5183 jelentkező
  7. Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar - 4917 jelentkező
  8. Eötvös Loránd Tudományegyetem Gazdálkodástudományi Intézet - 4896 jelentkező
  9. Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar - 4166 jelentkező
  10. Budapesti Gazdasági Egyetem Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar – 3921 jelentkező

Ha még nem számoltátok ki a pontjaitokat, de csütörtök előtt megtennétek, akkor itt megtehetitek. A 2021-es felvételiről szóló legfrissebb cikkeinket pedig itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.