280 pont alatt nem kerülhettek be az egyetemre, főiskolára - vagy mégis?

Azt már számtalanszor megírtuk, hogy a sikeres felvételi egyik legfontosabb alapszabálya a minimumponthatár elérése, ami az alap- és osztatlan szakok esetén 2021-ben is 280 pont. De mit tehettek, ha ezt nem sikerül megugranotok, mégis szeretnétek szeptembertől egyetemen vagy főiskolán továbbtanulni?

  • Tóth Alexandra

A felsőoktatási felvételiről szóló rendelet alapján a 2021-ben is 280 pont a minimumponthatár. Tehát aki ennél kevesebb pontot gyűjt, sem önköltséges, sem állami ösztöndíjas formában nem kezdheti el a felsőfokú tanulmányait. Ezt a számot az emelt szintű érettségivel, a nyelvvizsgával, illetve az esetleges szakképesítésért járó többletpontokkal együtt kell elérnetek, de más jogcímen adható többletpontot nem számíthattok bele. Azaz ide nem számítanak bele a versenyeredmények, hátrányos helyzet vagy a gyermekgondozás.

Ha ezt nem sikerül teljesíteni, jöhet a "B" terv

Ami nem más, mint a felsőoktatási szakképzés. Ezeken a kétéves képzéseken ugyanis a minimumponthatár jóval alacsonyabb, mint az egyetemi alap- és osztatlan képzéseknél, mindössze 240 pont. Ennyit kell elérnetek az emelt szintű érettségiért járó többletpontokkal együtt, de a más jogcímen kapható többletpontok nélkül (persze ennél magasabb ponthatárt is húzhatnak a jelentkezők számának és teljesítményének megfelelően, de a felsőoktatási szakképzéseken ez jóval ritkábban fordul elő, mint az alapszakokon).

Bár ebben az esetben diploma nem jár az elvégzett négy féléves képzésért, viszont felsőfokú szakképzettséget igazoló oklevelet kaptok a sikeres záróvizsga után, így előny, hogy nem kell évet halasztanotok. Arról nem is beszélve, hogy ha felsőoktatási szakképzés elvégzése után azonos képzési terület alapképzésén szeretnétek továbbtanulni, többletpontokat kaphattok - összesen 32-t.

Mielőtt azonban ennyire előre szaladnánk, azt se felejtsétek el, hogy a pótfelvételin általában csak önköltséges képzéseket hirdetnek meg, és csak akkor jelentkezhettek, ha az idei általános felvételire egyáltalán nem jelentkeztetek, vagy egyetlen szakra sem kerültetek be. A pótfelvételiről itt olvashattok bővebben.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.