Véget ért az idei érettségi szezon, befejeződtek a szóbeli vizsgák is

Június 25-én már hivatalosan is lezárult a 2020/2021-es tanév tavaszi érettségi időszaka. A mai nap után a középszinten szóbelizők is fellélegezhetnek.

  • Tóth Alexandra

Bár alapvetően idén sem tartották meg a szóbeli vizsgákat a koronavírus-járvány miatt, néhány kivételes esetben azért lehetett ilyen típusú vizsgát is tenni. Az emelt szintű érettségikre június 3. és 10. között, a középszintűekre pedig június 14. és 25. között, azaz a mai nappal bezárólag került sor. Az Oktatási Hivatal tájékoztatása szerint alig 10 ezren vettek részt a szóbeliken - köztük azok a diákok, akik az írásbeli érettségiket önhibájukon kívüli hagyták ki és így pótolták azt.

Több helyen már a bizonyítványokat is kiosztották, amely mellé a diákok egy levelet is kaptak Orbán Viktortól. Ebben a miniszterelnök gratulál a diákoknak az érettségi bizonyítványukhoz, illetve ahhoz, hogy ezt a járványidőszakban sikerült megszerezniük. Továbbá arra kéri őket, hogy ha még nem regisztráltak, tegyék meg, mert csak az oltás az, amivel legyőzhető a vírus.

Igaz, az idei érettségi szezonnak még csak most lett vége, de már most tudjuk az őszi és a 2022-es tavaszi vizsgák dátumait is. Ezeket itt nézhetitek meg.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Miért van kétszer annyi SNI-s diák Békésben, mint Borsodban? – a korai fejlesztésre szoruló gyerekek 30 százaléka „láthatatlan”

Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.

„210 ezer forint volt a fizetésem osztályfőnökként” – a négy éve kirúgott tanárok szerint nem a bérük volt a legnagyobb probléma

Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt

„A fiatalok ne csupán elszenvedői vagy véleményezői legyenek a döntéseknek” – Lannert Judit ifjúsági részvételi csoportot hoz létre

A diákok véleményét is becsatornázná az oktatáspolitikai döntésekbe az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. Lannert Judit gyereknapon jelentette be, hogy Gyermek- és Ifjúsági Részvételi Csoportot hoznak létre, amelynek feladata az lesz, hogy a fiatalok érdemben is részt vehessenek az őket érintő ügyek alakításában.

Alig van olyan hallgató, aki nem dolgozik az egyetem mellett

10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.