Tíz alapszak, négyféle ponthatár - aki ezeket nem ugrotta meg, nem kerülhetett be 2020-ban a BGE-re

Hány pont kellett a bejutáshoz a legnépszerűbb egyetemek, legnépszerűbb szakjaira a 2020-as felvételin, és mennyien versenyeznek idén az ösztöndíjas helyekért? Cikksorozatunk harmadik részében a Budapesti Gazdasági Egyetem (BGE) számainak jártunk utána.

  • Tóth Alexandra

A 2021-es felvételi statisztikái szerint idén a Budapesti Gazdasági Egyetem foglalta el a népszerűségi lista dobogóján a harmadik helyet 14 377 jelentkezővel. Ebből 1917-en gazdálkodási és menedzsment szakra, 1893-an kereskedelem és marketingre, 1280-an pedig turizmus-vendéglátásra szeretnének bekerülni. De még a gazdaságinformatikus képzés állami helyeiért is több mint ezren versenyeznek.

Itt megnézhetitek, hogy 2021-ben melyik a tíz legnépszerűbb alapszak az BGE-n - a zárójelben az összes jelentkező számát, valamint az első helyes jelentkezők számát láthatjátok -, illetve azt is megmutatjuk, pontosan hány ponttól lehetett bejutni ezekre a szakokra a tavalyi felvételin. A számok minden esetben a nappali munkarendű, államilag támogatott képzésekre vonatkoznak.

  1. Gazdálkodási és menedzsment (1917/437): 400 pont
  2. Kereskedelem és marketing (1893/644): 400 pont
  3. Turizmus-vendéglátás (1280/532): 400 pont
  4. Gazdaságinformatikus (1075/267): 280 pont
  5. Nemzetközi gazdálkodás (908/200): 400 pont
  6. Pénzügy és számvitel (903/286): 400 pont
  7. Emberi erőforrások (679/193): 400 pont
  8. Közösségszervezés (546/116): 333 pont
  9. Nemzetközi gazdálkodás - angol nyelven (522/89): 400 pont
  10. Kommunikáció- és médiatudomány (489/101): 401 pont

Cikksorozatunk első részét, amelyben az Eötvös Loránd Tudoményegyetem tíz legnépszerűbb szakjának a tavalyi ponthatárairól írtunk, itt olvashatjátok el. A második részt, amelyben a Debreceni Egyetem számairól írtunk, itt találjátok. Azt, hogy a különböző felsőoktatási intézmények hol húzták meg a ponthatárt 2020-ban a legnépszerűbb alapszakokon, itt nézhetitek meg. Ha pedig arra vagytok kíváncsiak, ti mennyi ponttal vágtok neki a felvételinek, itt próbálhatjátok ki a pontszámító kalkulátorunkat.

A 2021-es felvételivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.