Minimumponthatár a mesterképzésen: ha ezt nem sikerül elérnetek, bukjátok a felvételit

Nemcsak az alap- és osztatlan képzésekre, valamint a felsőoktatási szakképzésekre jelentkezőknek kell számolniuk minimumponthatárral, hanem a mesterszakokra felvételizőknek is. Mutatjuk, hány pont alatt nem kerülhettek be egyetlen államilag támogatott és önköltséges képzésre sem.

  • Tóth Alexandra

Bár arról a felsőoktatási intézmények saját határkörben döntenek, hogy pontosan milyen követelmények alapján rangsorolják a mesterszakra felvételizőket, van azonban néhány keretfeltétel, aminek minden esetben meg kell felelni. Ilyen többek között a minimumponthatár, ami mesterképzések esetén az összpontszám (100 pont) fele, azaz 50 pont. Ezt mindenképpen el kell érnetek, különben sem államilag támogatott, sem önköltséges formában nem tanulhattok tovább.

A minimum teljesítése azonban a legtöbb esetben nem elég, ennél magasabb a léc, amit meg kell ugrani. Ha kíváncsiak vagytok rá, hogy tavaly hol húzták meg a ponthatárt azon a mesterszakon, ahova a 2021-es felvételin jelentkeztetek, akkor itt megnézhetitek. Csak annyit kell tennetek, hogy kikeresetitek az adott egyetemet vagy főiskolát, illetve azt a kart és szakot, ahová jelentkeztetek.

A korábbi évek ponthatárai is érdekelnek? A 2019-es ponthatárokat itt, a 2018-as ponthatárokat itt, a 2017-es ponthatárokat pedig itt találjátok. Ha még ennél is korábbra szeretnétek visszamenni, akkor a 2016-os listát itt, a 2015-öset pedig itt tudjátok megnézni.

Arról, hogy a 2021-es felvételin melyik volt a tíz legnépszerűbb mesterszak, itt írtunk korábban.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

Közoktatás
Kurucz-Gáspár Tünde

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna