Minden évben nagyon fontos kérdés az atlasz használata a töriérettségin. Megnéztük, hogy idén milyen atlaszokat használhattok és mikor érdemes használni ezt a „legális puskát”.
Már egy ideje csak olyan atlaszokat használhattok az érettségin, amelyek kronológiát már nem abban a formában tartalmaznak, mint a régiek. Ezeket az atlaszokat lehet használni:
- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903
- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/1
- Történelmi atlasz középiskolásoknak FI-504010903/2
Mikor lehet egyáltalán atlaszt használni, és mikor érdemes?
Az atlaszt középszinten az írásbeli teljes időtartama alatt használhatjátok, míg az emelt szinten csak az esszé résznél. Badacsonyi Panna, SG szekcióvezetője korábban elmondta, a segédeszköz az idő és tér elhelyezéséhez jelenthet nagy segítséget az esszéfeladatoknál. "A tesztfeladatoknál viszont lehet, hogy csak időveszteség egy-egy évszám ellenőrzése. A 12 rövid feladatban ugyanis a források nagyon egyértelműen meghatározzák, hogy pontosan mire kell válaszolni. Ilyenkor sokszor csak zavaró az atlasz, sőt középszinten nagyon kevés évszámot kérdeznek, általában egy darabot" - mondja a szekcióvezető.
Viszont a sok lapozgatás értékes időt vehet el a vizsgán, így érdemes még az írásbeli előtt átnézni, mi is van az atlaszban, a fontosabb témakörök oldalszámát esetleg memorizálni. Ugyanis, az atlaszok továbbra is tartalmaznak évszámokat, csak más struktúrában, mint az előző kiadások.
Amire ezen felül érdemes figyelni, az az, hogy sajnos a vizsgákra csak „szűz”, azaz jegyzet és jelölésmentes atlaszokat vihettek – ezt a felügyelőtanárok ellenőrizhetik is. Ritka az az iskola, ahol megengedik, hogy benne hagyjátok a jelöléseket – mondja a szekcióvezető. Szerinte inkább jobb, nem bejelölve vinni az atlaszt a vizsgára, ugyanis az írásbeli előtt kellemetlenebb kiszedni az összes jelölést.
A mai matekérettségiről szóló tudósításunkat itt olvashatjátok.
| Érettségizzetek velünk! |
Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat. És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat. Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek. Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket. |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
