Csak előkerült Jókai az érettségin: az 1848-as nagy szónokokról kaptak cikket a diákok

Az 1848-as szabadságharc szónokairól szóló cikket kaptak a magyarból középszinten érettségizők – ez alapján kell megoldaniuk tizenegy feladatot.

  • Eduline

A szövegértési feladatsor bázisszövege az 1848/149-es szabadságharc nagy szónokairól szól, például Kossuth Lajosról és Jókai Mórról. A szónoki beszédek kapcsán kell a középszinten vizsgázóknak megoldaniuk a kétoldalas szöveghez kapcsolódó tizenegy feladatot. Az általunk megkérdezett szaktanár szerint ebben van három olyan kérdés, amelynek megválaszolásához nem elég a szöveg értelmezése, némi nyelvtani tudás is kell hozzá.

Jókai Mór februárban - igaz, nem a szabadságharcban betöltött szerepe, hanem regényírói munkássága miatt - a kötelező olvasmányokról szóló vita középpontjába került, miután Tóth Krisztina író, költő egy interjúban arról beszélt, hogy Az arany ember című regényt a nemi szerepek ábrázolása miatt kivenné a kötelező olvasmányok listájáról. Tóth Krisztina véleménye komoly vitát gerjesztett, Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkár például úgy reagált, „Jókai Mór nem vita tárgya”.

Az első feladatsor megoldására a diákoknak összesen 90 percük van. Először egy 700-1000 szavas ismeretterjesztő szöveget, publicisztikai művet vagy ezek részletét kell elolvasniuk, majd az alapján megoldani a különböző feladatokat. Például meg kell keresniük a szövegben megtalálható megállapításokat, érveket, álláspontokat, összefüggést kell keresniük a cím és a szöveg, vagy éppen a szöveg grammatikai és stilisztikai jellemzői között, értelmezniük kell a szövegben a logikai, tartalmi kapcsolatokat.

A szövegértési feladatok megoldásával maximum 40 pontot szerezhetnek a vizsgázók.

Itt találjátok folyamatosan frissülő tudósításunkat a 2021-es magyarérettségiről:

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2021-es érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.