Meddig kell feltöltenetek a nyelvvizsgátokat, ha szeretnétek érte pluszpontot a felvételin?

Ezt a határidőt érdemes észben tartanotok, különben 28 vagy akár 40 pluszpontot is bukhattok a felvételin.

  • Tóth Alexandra

Ahhoz, hogy a nyelvvizsgátokat beszámítsák többletpontként a felvételibe, a dokumentumot a hiánypótlási időszak végéig – azaz 2021. július 8-ig – kell feltöltenetek az E-felvételi rendszerbe.

Ahogyan azt korábban már megírtuk, ha 2003. január 1-je után szerzett nyelvvizsgáról van szó, akkor másolatot sem kell róla készítenetek, elég a nyelvvizsgátok adatait megadnotok. Jó hír az is, hogy ha emelt szinten érettségiztek és minimum 60 százalékot sikerül elérnetek, akkor ugyanúgy kaphattok érte pontot a felvételin, mivel ez B2-es, középfokú nyelvvizsgával lesz egyenértékű. Erről részletesebben itt olvashattok.

De mégis mennyi többletpont jár a nyelvtudásért?

A középfokú nyelvizsgákért 28 pontot, a felsőfokúért pedig 40 pontot kaphattok. Fontos azonban, hogy a nyelvtudásért összesen 40 pont jár. Igen, akkor is, ha két középfokú nyelvvizsgátok van, ami darabonként 28 pontot érne, és akkor is ha két felsőfokú vizsgátok van, darabonként 40 pontért. Sőt, arra is érdemes figyelni, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.

Azt, hogy miért jár még pluszpont a felvételin, itt nézhetitek meg. A 2021-es felvételiről pedig itt olvashatjátok el a legfrissebb cikkeinket.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.