Hagyományos módon - írásbeli és szóbeli számonkéréssel - tervezik megtartani az idei érettségit - mondta el ismét az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelésért felelős államtitkára.
Maruzsa Zoltán elmondta, tantermenként tíz tanuló, maszkviselés, testhőmérséklet-mérés, távolságtartás és kézfertőtlenítés mellett szervezik a vizsgákat. A további szabályokról itt olvashattok.
A köznevelési államtitkár kiemelte: tavasszal, amikor csak írásbeli vizsga volt, az eredmények megfeleltek az előző öt év átlagának. A szóbeli vizsga azonban sok tanulónak javítási lehetőséget is jelent - indokolta annak megtartását.
Január eleje óta arra kérik az intézményeket, hogy a közismereti tárgyakból éljenek az érettségire felkészítő személyes konzultációk szervezésének lehetőségével. Ezeken célzottan biztosíthatnak lehetőséget a személyes kapcsolattartásra - mondta. Arról, hogy mindez hogyan valósítható meg azért akadnak kétségek, például az amúgy is túlterhelt tanárok napi munkájába vajon hogyan illeszthető be a többletmunka. Persze a minisztériumnak erről is határozott elképzelései is vannak.
A tavaszi vizsgák időpontjai napról napra közelednek, és bár a köznevelési államtitkár tegnap ismét megerősítette, hogy nem változtatnak a szabályokon, a felkészülés megszervezése sok iskolában még mindig problémát okoz.
Maruzsa Zoltán arra is kitért, hogy a tanároknál a köznevelési információs rendszer és az egészségügyi adatbázis, az Elektronikus Egészségügyi Szolgáltatási Tér statisztikai jellegű összevetése alapján 26 százalék az oltást igénylők aránya. Egy korábbi felmérés szerint ez azonban jóval magasabb is lehet.
Az idei évben talán még megterhelőbb az érettségizőknek a felkészülés - mentálisan is. Ebben a témában pszichológusokkal készített interjúnkat itt olvashatjátok el. Az érettségi jelentkezési határidő előtt minden fontos szabályt megismerhettek itt.
Február 15-én lejár az idei érettségi jelentkezés határideje is. Összeszedtük a legfontosabb szabályokat és oldalakat a jelentkezéshez.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A szakképző iskolákban az éves lemorzsolódás ötször akkora, mint a technikumokban, a pályaválasztásukban bizonytalan diákok pedig gyakran más szakmában képzelik el a jövőjüket. Többek között erről beszélt Nagy Zoltán, a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Hivatal (NSZFH) megbízott elnöke a XXVIII. Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
2015 és 2026 között összesen csaknem 1,2 milliárd forint állami támogatást kapott a Nemzeti Pedagógus Kar (NPK) – derült ki az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium válaszából, amelyet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) közérdekű adatigénylésére küldött. A szakszervezet szerint a szervezetnek már meg kellett volna szűnnie.
A jelenlegi nyolcosztályos általános iskola helyett hat év alapfokú és hat év középfokú képzésből álló iskolarendszerre lenne szükség Gloviczki Zoltán, Gyarmathy Éva és Lányi András szerint. A szakemberek úgy vélik, hogy a diákok jelentős része éppen az ötödik és nyolcadik osztály között veszíti el a tanulási kedvét, ezért az oktatás szerkezetét is érdemes lenne újragondolni.
Koholt vádakról és politikai leszámolásról beszél a Fidesz-frakció, miután az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium több mint 1,1 milliárd forintnyi kifogásolható közpénzfelhasználást tárt fel a Tempus Közalapítványnál. A párt szerint sem Hankó Balázs, sem Varga-Bajusz Veronika ellen nincsenek komolyan vehető bizonyítékok, az Erasmus- és a Pannónia Ösztöndíjprogram működésével pedig nem volt probléma.
A Klebelsberg Központ újabb 17 településen oldaná meg ilyen épületekkel az iskolai férőhelyhiányt, összesen 167 konténerelem bérlésére írtak ki közbeszerzést.
A veszprémi és az észak-budapesti eset után újabb tankerületi vezető döntött úgy, hogy mégsem vállalja a megbízatást. Dr. Vinczúr Zsolt személyes okokra hivatkozva lépett vissza a Hatvani Tankerületi Központ igazgatói posztjától.
