Milyen dokumentumokból lehet érettségi pontokat számolni a felvételin?

A felvételin az érettségiért összesen 200 pontot kaphattok - 100-100 pontot tárgyanként -, ami a vizsga százalékától függ. Az viszont nem mindegy, hogy milyen bizonyítványotok van. Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Érettségi pont kizárólag

  • az érettségi bizonyítványban,
  • az érettségi tanúsítványban,
  • a rendes érettségi vizsgaidőszakban megszerzett, közismereti érettségi vizsgaeredményeket tartalmazó szakközépiskolai érettségi-képesítő bizonyítványban, valamint
  • szakirányú továbbtanulás esetén középfokú szakképzettséget tanúsító (2021-től technikumban kiállított) oklevélben, vagy a 2012 után szerzett OKJ bizonyítványban szereplő eredményekből számítható - írja a felvételi tájékoztató.

Ezeken kívül érettségi pont számítható még a korábbi olyan intézménytípusokban (pl. középfokú technikum) kiállított bizonyítványokból, oklevelekből is, ahol középfokú nevelés-oktatás folyt és a kiállított bizonyítvány, oklevél az érettségi bizonyítvánnyal egyenértékű.

Fontos azonban, hogy nem kaphattok érettségi pontot az érettségi bizonyítvány megszerzését követően, kizárólag a szakképesítés megszerzésére felkészítő oktatási formák végén kiadott, szakképesítést tanúsító (szakközépiskolai) képesítő, érettségi-képesítő stb. bizonyítványokból.

Az érettségikre 2021. február 15-ig jelentekezhettek az Oktatási Hivatal (OH) oldalán közzétett jelentkezési lap kitöltésével. Ezeket innen tudjátok elérni. Azt, hogy kiknek nem ingyenes a vizsga, és ebben az esetben mennyit kell fizetni közép- és emelt szinten tárgyanként, itt nézhetitek meg.

A napokban az OH azt is nyilvánosságra hozta, milyen szabályok és ajánlások vonatkoznak majd az idei májusi vizsgákra. Ezeket itt olvashatjátok el. A 2021-es érettségivel kapcsolatos folyamatosan frissülő cikkeinket pedig itt találjátok.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

 

 

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Nulla pontot ér a jeles középiskolai bizonyítvány – egy technikumban végzett diáklány 26 pontot veszít a felvételin egy szabály miatt

Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.