A felvételiben az élet nagy szabályai sokszor újraíródnak, így van ez a nyelvvizsgák többletpontjaival is. Mutatjuk, miért.
A 2021-es felvételihez bár nem kötelező a nyelvvizsga-bizonyítvány, sokat nyerhettek ezzel a dokumentummal (is). A többletpontok rendszerében ugyanis a nyelvtudás idén is pluszpontokat hozhat. Azonban minden évben előkerül a kérdés:
Ha két nyelvvizsgám van, akkor hány pontot kaphatok?
A nyelvtudásért összesen 40 pontot kaphattok Igen, akkor is, ha két középfokú nyelvvizsgátok van, ami darabonként 28 pontot érne, és akkor is ha két felsőfokú vizsgátok van, darabonként 40 pontért. Az is fontos, hogy egy nyelvből csak egy nyelvvizsgáért adható többletpont.
Nyelvi érettségi és nyelvvizsga
Mi a kapcsolat az emelt szintű nyelvi érettségi és a nyelvvizsga között? Ezt is nagyon fontos tisztázni, még a jelentkezés előtt. 2021-ben is automatikusan kaphattok középfokú nyelvvizsgát, ha emelet szinten vizsgáztok egy nyelvből az érettségin és eléritek a meghatározott százalékot. Erről bővebben itt olvashattok. Azonban a többletpontok szempontjából egy kicsit bonyolultabb a helyzet.
Ha ugyanabból az idegen nyelvből egyszerre nyelvvizsga és emelt szintű érettségi vizsgátok alapján is kaphatnátok többletpontot, akkor a pluszpontokat csak egyszer, a nektek kedvezőbb esetben kapjátok meg.
Az idei pontszámításról itt olvashattok bővebben. A 2021-es felvételiről itt olvashatjátok el a legfrissebb cikkeinket.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A CKP szerint a Nemzeti alaptantervnek jóval kevésbé részletes, valódi alaptantervvé kellene válnia: konkrét tantárgyak, merev követelmények és kötelező óraszámok helyett csak a műveltségi területeket, közös fejlesztési célokat és a heti maximális tanítási időt határozná meg.
Volt, ahol a tantestületnek és az iskolában dolgozóknak mindössze egy napjuk volt arra, hogy átnézzék a tankerületi igazgatói pályázatokat, véleményt pedig csak egy szűk, előre meghatározott időintervallumban nyilváníthattak. Mivel ez tanítási időre esett, több pedagógusnak lehetősége sem volt részt venni a véleményezésben. Az ADOM Diákmozgalom szerint ilyen körülmények között nem lehetett érdemben véleményt mondani a pályázatokról.
A Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖÖSZ) felmérése szerint a települések több mint 63 százaléka készen állna arra, hogy újra nagyobb szerepet vállaljon a helyi iskolák működtetésében.
Kimondták, hogy a beavatkozás „nem volt szükséges egy demokratikus társadalomban”.
Mutatjuk, a magyarérettségi közép- és emelt szintű feladatsorait és a hivatalos javítási-értékelési útmutatókat.
Nehéz helyzetbe került sok pedagógus, aki munkahelyet váltott a nyáron, mert sokan a korábbiakhoz képest kevesebb fizetést kaptak – hívta fel a problémára a figyelmet a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ). Ezen kívül azt is kiemelték, hogy a NOKS-és egyéb munkakörben dolgozók fizetésemelése kapcsán még nincsenek konkrét határidők, ezért, ha szükséges lesz, akkor sztrájkolni fognak.
A 2027-es költségvetés az igazságosság és a fejlődés költségvetése lesz – jelentette ki Magyar Péter miniszterelnök hétfőn az Országgyűlésben. Hangsúlyozta: „nem tudunk és nem is szeretnénk osztogatni, szemben az Orbán-kormánnyal nincsenek kedvenc társadalmi csoportjaink, nincsenek kegyeltjeink”.
A korábban már sokat tárgyalt oktatáspolitikai változtatási javaslatok mellett több új megközelítést is megfogalmazott a Történelemtanárok Egylete az oktatási rendszer átalakításáról.
