Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Az aktuális érettségi vizsgák esetleges eltörlése már második éve tartja lázban a végzősöket. Bár a jelenlegi álláspont szerint marad minden a régiben, sőt 2021-ben szóbeli vizsgák is lesznek, érdekes elgondolkozni azon, vajon megoldás lehet-e az utóbbi hónapokban kialakult helyzetre a központi vizsgák törlése.
Azt semmiképpen sem javasolnám, hogy úgy oldjuk meg a helyzetet, hogy az érettségi helyett az év végi jegyeket írjuk be érettségi jegyként. Ez a megoldás ugyanis biztosan nem lenne a standardizált megfelelője az érettségiknek. A vizsgákon mindenhol ugyanazokat a követelményeket támasztják a diákokkal szemben és ugyanazoknak kell megfelelni – ez az érettségi lényege
- mondta az Eduline-nak Edényi László, fővárosi Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója. Szerinte egyes szélsőséges esetek miatt általános, mindenkit érintő változásokat követelni nem helyénvaló. "Az, hogy egy iskola hogyan szervezte meg az oktatást, az magának az iskolának a dolga. Mindenhol volt tapasztalat a tavaszi időszak után, amiket már fel tudtak használni az őszi félévben. Ha valahol mégsem tudták ezt jól megszervezni, akkor azt javaslom, hogy a diákok és a szülők legyenek határozottak, ha kell keményebbek és tájékoztassák az iskolaigazgatót arról, ha valahol hiányosságokat látnak" - emelte ki.
Úgy gondolja, továbbra is az a helyes út, ha 2021-ben is megszervezik az érettségit, természetesen a járványügyi szabályok betartásával. Illetve, ha lehetséges, akkor a szóbeli vizsgákat is meg kell tartani idén, hogy legyen javítási lehetőség az esetleg gyengébben sikerülő írásbelik mellé - tette hozzá. Erről hasonlóan vélekedett több, általunk megkérdezett iskola igazgatója is. Németh Tibor, a győri Kazinczy Ferenc Gimnázium és Kollégium igazgatója azt mondta, szerinte az érettségin nem kell változtatni, nem a vizsgákkal van a gond, sokaknak az jelent problémát, hogy nincs meg a napi jelenléti oktatás.
A mostani végzősök az előző tanévben három, az elmúlt félévben pedig két és fél hónapig kiestek a hagyományos tantermi oktatásból. Ez az öt és fél hónap, meghatározó része az iskolai tanulmányaiknak. Ezt ők is pontosan tudják, hiszen nemrég petíció indult az idei vizsgák eltörléséért – bár azóta a kezdeményező megszüntette az aláírásgyűjtést és törölte a petíciót -, egy hét alatt közel 30 ezren írták alá. A minisztérium egyébként azóta reagált is a felvetésre: marad minden úgy ahogy tervezték. A 2021-es érettségik az eredeti időpontban, szóbelikkel együtt lesznek megtartva.
A felkészülés nem könnyű, de van megoldás
Nyilván a felkészülést megnehezíti a járványügyi helyzet, viszont a készülés oroszlánrészét szerintem meg lehet oldani online is. Persze vannak olyan tárgyak, amik minden évben nehezebben mennek, itt a tanároknak kell kicsit körültekintőbbnek lenniük. Ha igény van rá, az iskoláknak plusz konzultációs alkalmakat kell beiktatni az órarendbe
- mondta Edényi László. A plusz gyakorlásra hivatalosan van lehetőségük a diákoknak, akár személyesen is be tudnak menni az iskolába egy-egy órára.
Az igazgató szerint az online oktatásnak az a gyengéje, hogy nincs olyan azonnali visszajelzés, amiből a tanárok tudják, hogy be kell-e avatkozni vagy kell-e változtatni valamin. „Ha valaki valamit nem ért, akkor merjen beleszólni a mikrofonba és jelezni, ha valami nem világos. A tanárok is csak így tudnak tervezni és rendesen tanítani” - tanácsolta.
Arról sem szabad megfeledkezni, hogy idén is sokan vizsgáznak majd emelt szinten, egy éve ugyanis mindenkinek kötelező legalább egy tárgyat emelt szinten teljesíteni az egyetemi felvételihez. Az emelt szintű felkészülés is zajlik – mondta az igazgató –, ami szerinte probléma lehet, hogy online nem tudnak olyan sokrétű feladatotokat adni, mint a személyes oktatás idején.
Mi lesz a felvételivel?
Mivel az érettségi a felvételihez is szükséges, a vizsgák megtartása a továbbtanulás miatt is fontos kérdés. "Az érettségi elhagyásának ötlete a felvételi rendszert is kaotikussá tenné, mert az év végi jegyek jóváhagyásával nem tudunk emelt szintű érettségire vonatkozó jegyet adni.” Ugyanis, ha az emelt szintű fakultációk jegyeit kellene jóváhagyni, szerinte az elvenné a továbbtanulási lehetőséget azoktól a tanulóktól, akik nem jártak ilyen fakultációra, mégis az adott irányban szeretnének továbbtanulni.
Ha minden marad az eredetiben - mivel mindenki ugyanolyan nehéz helyzetben van -, legfeljebb alacsonyabbak lesznek a ponthatárok 2021-ben - vélekedett a Zrínyi Miklós Gimnázium igazgatója. "Ugyanazok a felvételizők küzdenek egymással, hasonló helyezben vannak a szegedi vagy soproni diákok, a budapesti diákok és mindenki más is."
Viszont sok helyen már elfogyott a lendület
Az általunk megkérdezett diákok szerint ez az egyik legnagyobb gond.
Ha nem tanítanak meg valamit, amit meg kéne érteni, azt marha nehéz könyvből egyedül feldolgozni
- mondta korábban a helyzetet összegezve egy vidéki elitgimnázium diákja. „Igazából rajtunk múlt, hogy tanulunk-e. Én megtanultam, de ez nem a tanárokon múlt”. Ami az érettségi tárgyakat illeti, azt mondta: „matekból össze-vissza kapjuk a feladatokat, de azoknak a nagy része is csak ismétlés vagy érettségi feladatsor, nem igazán tanulunk újat. Töriből csak felteszik az anyagot a Google Classroomba, a dogák pedig továbbra is Redmentán vannak, úgyhogy az lényegében csoportmunka. Magyarból is csak a tanulnivalót kapjuk meg, meg egy érettségiből írtunk dolgozatot. Nyelvtanból elkezdtük kidolgozni a tételeket, de igazából az is önálló munka volt.”
Nagyon nehéz olyan feladatokat adni, hogy folyamatosan motiválni tudjuk a gyerekeket, és azokat is valamilyen szinten visszahúzzuk az oktatásba, akik elvesztették a lelkesedésüket. Itt a kreativitás nagyon fontos
- mondta Edényi László. Szerinte viszont fontos az is, hogy megtalálják az aranyközéputat. „Természetesen itt is a párbeszéd a legfontosabb, ha a diákok és a szülők jelzik, hogy ha valami elcsúszik, akkor az igazgató vagy a tanárok tudnak változtatni.”
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).