Mi számít bele a tanulmányi pontokba a keresztféléves felvételin?

Összesen hány pontot ér a tanulmányi eredmény a keresztféléves felvételin? Mi számít bele ezekbe a pontokba? Fontos kérdésekre válaszolunk.

  • Eduline

Ha alapképzésre, osztatlan mesterképzésre vagy felsőoktatási szakképzésre jelentkeztek, akkor összesen 500 pontot gyűjthettek, amelyből a tanulmányi eredményeitekre maximum 200 pontot kaphattok.

Mi számít bele a tanulmányi pontokba?

A tanulmányi pontotokat a 9–12. (nyelvi előkészítő évfolyammal rendelkező képzés esetén 9–13.) évfolyamos középiskolai osztályzataitokból és a középiskolai tanulmányok lezárásaként megszerzett érettségi bizonyítványban szereplő vizsgatárgyak százalékos eredményeiből számolják ki.

Az alábbi öt tantárgy utolsó két tanult évfolyam év végi osztályzatainak összege számít:

  • magyar nyelv és irodalom (évenként a 2 osztályzat számtani átlaga, kerekítés nélkül),
  • történelem,
  • matematika,
  • legalább két évig tanult választott idegen nyelv (vagy nemzetiségi nyelv és irodalom),
  • egy, legalább két évig tanult választott természettudományos tantárgy vagy két, legalább egy évig tanult, választott természettudományos tantárgy. Természettudományos tantárgyak: fizika, kémia, biológia, földrajz (földünk és környezetünk), természetismeret, természettudomány.

Az így kapott eredmény kétszerese jelenti a tanulmányi pontok legfeljebb 100 pontot képező részét.

Hány pontot ér az érettségi?

Az érettségi bizonyítványában szereplő érettségi vizsgaeredmények közül a négy kötelező (magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, illetve az idegen nyelv hiánya esetén egyéb érettségi vizsgatárgy) és egy szabadon választott érettségi vizsgatárgy legjobb százalékos eredményeinek átlagát kerekítik egész számra. Az érettségi bizonyítványban szereplő eredményekből legfeljebb 100 pontot kaphattok.

Felvételi kisokos: mit jelent az a sok betű a képzések mögött?

Akár most, a keresztféléves felvételi időszakban, akár jövőre jelentkeztek felsőoktatásba, van néhány rövidítés, amit érdemes megjegyeznetek. Mutatjuk, mit jelentenek a betűk a képzések nevei mögött.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.