A keresztféléves felvételin – csak úgy, mint az általános eljárás során – már a jelentkezéskor fel kell töltenetek minden olyan dokumentumot, ami rendelkezésetekre áll. Van azonban néhány doksi, amivel nektek nem kell foglalkozni. Mutatjuk, melyek ezek.
Ha 2003. január elseje után szereztetek államilag elismert nyelvvizsga-bizonyítványt, akkor az ezt igazoló dokumentum másolatát nem kell feltöltenetek az E-felvételibe. Ezeknek a hitelességét ugyanis a nyelvvizsgák nyelvvizsga-anyakönyveinek nyilvántartásából ellenőrzik. Ahhoz viszont, hogy ezt a felvi le tudja kérni az illetékesektől, az E-felvételi rendszerben meg kell adnotok a nyelvvizsga nyelvét, fokát, típusát, a bizonyítvány számát, az anyakönyvi számát és a kiállítás dátumát.
Szintén nem szükséges a 2006. január elseje után szerzett érettségi bizonyítványotokról és tanúsítványotokról másolatot készíteni. Az ezekben szereplő érettségi vizsgaeredményeket a Hivatal elektronikus úton veszi át a köznevelés információs rendszeréből, ezeknek az adatait nem kell megadni a jelentkezés során.
Ezeken kívül azonban számos olyan doksi van, amelyről nektek kell gondoskodnotok. Ilyenek például a többletpontokat igazoló iratok – a nyelvvizsgán kívül. Arról, hogy pontosan mire kaphattok pluszpontot a keresztféléves felvételin, itt írtunk korábban.
Keresztféléves felvételi 2021: ilyen képzéseket hirdettek meg idén az egyetemek
Már javában tart a 2021-es keresztféléves felvételi eljárás - mutatjuk, milyen képzéseket találtok idén a meghirdetett szakok között.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
