Hamarosan kezdődik a 2020-as őszi érettségi, amellyel kapcsolatban a jelenlegi vírushelyzet miatt számos kérdés megválaszolásra vár. Ilyen például az is, hogy mi lesz azokkal a vizsgázókkal, akiket az érettségi napján, beléptetéskor találnak lázasnak?
Az a vizsgázó, akinek a testhőmérséklete a beléptetéskor végzett kötelező vizsgálat során meghaladja az országos tisztifőorvos által meghatározott értéket, nem vehet részt az érettségi vizsgán. Ez esetben a vizsgázó fel nem róható okból nem vesz részt a vizsgán, ezért pótló vizsgát tehet.
Amennyiben a vizsgázó az írásbelin nem tud részt venni, akkor az érettségi jelentkezést fogadó intézmény igazgatója – ha ehhez a feltételek megteremthetőek – engedélyezheti, hogy az adott vizsgaidőszakban a vizsgázó pótló vizsgát tegyen. Az engedélyben meg kell jelölni a hiányzó vizsgarész pótlásának formáját. Ha nincs lehetősége a diáknak az adott vizsgaidőszakban írásbelizni, akkor az igazgató engedélyezheti az írásbeli szóbelivel történő pótlását. Ebben az esetben a vizsgázónak két szóbeli tételt kell húznia és kifejtenie. Ilyenkor a felkészüléshez és a tétel kifejtéséhez rendelkezésre álló időt is meg kell duplázni, illetve a diák kérésére a második tétel kihúzása előtt legalább tíz perc pihenőidőt kell adni - ezalatt azonban a vizsgatermet nem hagyhatja el.
Abban az esetben, ha az adott vizsgatárgyból nincs szóbeli vizsgarész, az igazgató az Oktatási Hivatal, valamint a kormányhivatal értesítése mellett engedélyezheti, hogy a vizsgázó az adott vizsgatárgy helyett másik vizsgatárgyat válasszon. Amennyiben az újonnan választott vizsgatárgy írásbelije már lezajlott, akkor az írásbeli vizsgát szóbeli vizsgával pótolhatja. Illetve a gyakorlati vizsgarészt is szintén a fentiekben leírtak szerint, szóbelivel lehet pótolni.
Ha viszont valakit a szóbeli napján nem engednek be az épületbe, azért mert lázasnak találnak, akkor az igazgató engedélyével az adott vizsgaidőszak másik vizsganapján ismételheti meg a vizsgát, illetve ha erre nincs mód, egy másik vizsgaidőszakban pótló vizsgát tehet.
Az Oktatási Hivatal nyilvánosságra hozta a 2020-as őszi érettségi írásbeli vizsgáira vonatkozó biztonsági intézkedések listáját is, amelyet itt nézhetitek meg:
Továbbra sem kötelező a maszk - itt vannak az őszi érettségi friss szabályai
Nyilvánosságra hozta az Oktatási Hivatal a 2020-as őszi érettségi írásbeli vizsgáira vonatkozó biztonsági intézkedések listáját.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
