Mikor hirdetik ki a pótfelvételi ponthatárait?

Augusztus 9-én éjfélig lehetett leadni a jelentkezéseket az idei pótfelvételire. Hamarosan pedig az is kiderül, hogy ki melyik felsőoktatási intézményben kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben. De pontosan mikor lesz a ponthatárhúzás? Itt a válasz.

  • Eduline

A pótfelvételi ponthatárait legkésőbb 2020. augusztus 28-ig hirdetik ki, ekkor dől el, bekerültetek-e az általatok megjelölt képzésre.

Fontos tudnotok, hogy a pótfelvételiben meghirdetett szakok esetében a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak

  • a július 23-án meghatározott ponthatárnál - ezeket itt nézhetitek meg
  • illetve a jogszabályi minimumnál, ami alapképzésen és osztatlan mesterképzésen 280, felsőoktatási szakképzésen 240, mesterképzésen pedig 50 pont - ha a képzést az általános eljárásban nem hirdették meg.

A ponthatárhúzás után a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől fogjátok megkapni szeptember első napjaiban.

A 2020-as pótfelvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.

Mi kell a beiratkozáshoz - három dolog, amire szükségetek lesz

Bár a jelenlegi helyzetben még az sem biztos, hogy az egyetemek személyesen tartják idén a beiratkozásokat, néhány papírra szükségetek lesz, hogy hivatalosan is egyetemi hallgatóvá válhassatok. Összeszedtük, mire lehet szükségetek ehhez.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.