Megvan, ki lesz a Tisza oktatási minisztere
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Augusztus 9-én éjfélig lehetett leadni a jelentkezéseket az idei pótfelvételire. Hamarosan pedig az is kiderül, hogy ki melyik felsőoktatási intézményben kezdheti meg a tanulmányait szeptemberben. De pontosan mikor lesz a ponthatárhúzás? Itt a válasz.
A pótfelvételi ponthatárait legkésőbb 2020. augusztus 28-ig hirdetik ki, ekkor dől el, bekerültetek-e az általatok megjelölt képzésre.
Fontos tudnotok, hogy a pótfelvételiben meghirdetett szakok esetében a ponthatárok nem lehetnek alacsonyabbak
A ponthatárhúzás után a felvételi határozatot és a beiratkozással kapcsolatos tudnivalókat a felsőoktatási intézménytől fogjátok megkapni szeptember első napjaiban.
A 2020-as pótfelvételivel kapcsolatos összes cikkünket itt találjátok.
Mi kell a beiratkozáshoz - három dolog, amire szükségetek lesz
Bár a jelenlegi helyzetben még az sem biztos, hogy az egyetemek személyesen tartják idén a beiratkozásokat, néhány papírra szükségetek lesz, hogy hivatalosan is egyetemi hallgatóvá válhassatok. Összeszedtük, mire lehet szükségetek ehhez.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az új oktatási miniszter a Szegedi Tudományegyetemen diplomázott, de tanult a Sorbonne-on és tanított a Móricz Zsigmond Gimnáziumban is.
Történelem az irodalomban, költői hitvallás Babits költészetében – többek között ilyen témák is szerepeltek az érettségin magyarból az esszék között az elmúlt években. Összegyűjtöttük a legfontosabb tudnivalókat a magyarérettségi pontozásáról, a műértelmezésről és az esszéfeladatról.
A tankerületi rendszer felszámolásától az önálló oktatási minisztériumon át az egyetemi autonómia visszaállításáig radikális változásokat ígér a Tisza Párt. A kérdés már csak az, hogy ezekből mi valósulhat meg rövid időn belül, és melyik az, ami inkább hosszabb távú projekt.
Szalai Zoltán ma állománygyűlést hívott össze, mert sok dolgozó érdeklődött, hogy mi lesz az intézmény sorsa a választás után. Azt mondta, folytatják a munkát, nem terveznek leépítéseket, és mindenkit arra kért, dolgozzanak tovább a megszokott módon.
Az alsó tagozat végén a diákok mintegy 45 százaléka nem éri el a második képességszintet, vagyis lényegében funkcionális analfabéta a 2025-ös kompetenciamérés eredményei szerint.
„Egy perc alatt megoldjuk” – így nyilatkozott Magyar Péter februárban arról, hogy a magyar egyetemisták újra kaphassanak Erasmus-ösztöndíjat. Ezzel a magyar felsőoktatás egyik legégetőbb kérdését oldanák meg.
Tavaly a 71 ezer vizsgázóból több mint 500-an nem mentek át, közülük sokan a szóbelin nulláztak, de olyan is akadt, aki jó írásbeli eredmény ellenére bukott meg.