Milyen esetben kérhettek jogorvoslatot a felvételi során?

Ha nem értetek egyet a besorolási döntéssel, jogszabálysértésre hivatkozva közigazgatási pert indíthattok. De hogy működik ez a folyamat? Mutatjuk a részleteket.

  • Eduline

Jogorvoslat kérésére több szabály is vonatkozik, többek között az, hogy csak közigazgatási peren keresztül tudjátok kérni az eredmény felülvizsgálatát.

Fontos tudnotok, hogy csak abban az esetben tudjátok elindítani a pert, ha a Hivatal által elkövetett jogszabálysértés történt, amit pontosan meg tudtok jelölni a keresetlevélben. Ezt a keresetet kizárólag a besorolási határozat közlése után tudjátok benyújtani, amit a Felvin keresztül kaptok meg augusztus 5-ig. Ezután 15 napotok lesz elindítani a folyamatot az Oktatási Hivatal ellen, ők lesznek az alperesek. A keresetlevelet a jogvita eldöntésére illetékes Fővárosi Közigazgatási- és Munkaügyi Bíróságnak címezve, de az Oktatási Hivatalhoz elküldve kell benyújtani - az Ügyfélkapun keresztül elektronikusan, vagy postai úton (3 példányban) a 1380 Budapest, Pf. 1190 postacímre. A bíróságnak ezután a levél megérkezésétől számítva 45 napja van elbírálni a kérést, majd kézbesíteni azt nektek.

Ebben az ügyben méltányosság gyakorlásának nincsen helye - hangsúlyozza a Felvi tájékoztatója. Ez azt jelenti, hogy utólag végzettséget, eredményt vagy többletpontokat igazoló dokumentumokat nem fogadhatnak el - vagyis, ha ezeket nem töltöttétek fel a határidő lejárta előtt a Felvire, akkor azok már semmiképp sem vehetők figyelembe ebben a felvételi eljárásban. Ezen kívül a besoroláshoz szükséges, méltányosságból kért pont megadása sem lehetséges. 

A keresetlevélben foglaltakat az Oktatási Hivatal megvizsgálja, és ha megállapítja, hogy döntése jogszabályt sértett, azt - egy alkalommal - módosíthatja vagy visszavonhatja.

Az alkalmassági vizsgára is ez vonatkozik?

Nem, az alkalmassági, szakmai vagy gyakorlati vizsgákkal, és az egyetemek saját felvételi döntéseivel nem az Oktatási Hivatal foglalkozik, a jogorvoslatot ilyenkor az adott intézmény vezetőjének kell benyújtani az egyetem által meghatározott módon, általában írásban. Ezeknek az intézményi honlapokon tudtok utánanézni. Tehát a keresetlevélben az egyetem saját döntését nem tudjátok megkérdőjelezni, az csakis a jogszabálysértésekkel foglalkozik.

Ilyen volt a tavalyi pótfelvételi

Minden évben van pótfelvételi, amit a ponthatárok kihirdetése után szoktak meghirdetni. Megnéztük, hogy milyen volt a tavalyi pótfelvételi.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Úgy tűnt, 229 kérdéses kérdőívet kell kitölteniük az óvodapedagógusoknak minden gyerekről – most kiderült, hogy mégsem

Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.

Itt az új törvénytervezet: így kerülne ki az Oktatási Hivatal az iskolaérettségi döntésekből

Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.