Ilyenek voltak tavaly a ponthatárok kereskedelem és marketing képzéseken

Az idei felvételin is a toplista második helyén végzett a kereskedelem és marketing szak, vagyis erre a képzésre is rengetegen jelentkeztetek - pontosan 6498-an. Most megnéztük, tavaly hány ponttól lehetett bekerülni erre a népszerű szakra a különböző egyetemeken.

  • Eduline

A következő táblázatban megnézhetitek, hogy tavaly hány pontot kellett elérni azoknak, akik kereskedelem és marketing szakra felvételiztek.

A képzést indító intézmény2019-es ponthatárok, államilag támogatott, nappali tagozatos alapszakon
Budapesti Corvinus Egyetem447
Eszterházy Károly Egyetem (Gyöngyös)436
Pannon Egyetem414
Szent István Egyetem (Budapest)408
Debreceni Egyetem405
Miskolci Egyetem404
Szegedi Tudományegyetem402
Óbudai Egyetem401
Eötvös Loránd Tudományegyetem400
Budapesti Gazdasági Egyetem400

Nemrég arról is írtunk, hogy milyen ponthatárokra számíthattok az idei felvételin a legnépszerűbb szakokon, itt pedig azt nézhetitek meg, hogy a 2019-es felvételin, melyik szakokon voltak a legmagasabb ponthatárok.

A 2020-as felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.

Hány ponttól lehetett bekerülni tavaly a gazdálkodási és menedzsment szakokra?

A 2020 szeptemberében induló egyetemi, főiskolai képzésekre 91 460-an jelentkeztek, a legtöbben, 57 799-en alapképzést jelöltek meg első helyen. A legnépszerűbb szak az idei felvételin is a gazdálkodási és menedzsment volt, ezért megnéztük, hogy tavaly hány pontot kellett elérni a különböző egyetemeken.

Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről!

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.