Bár többletpontokat sokféle jogcímen szerezhettek, de a szabályok a 2020-as felvételin sem változtak, vagyis ezekkel összesen maximum 100 pontot kaphattok. Még akkor is, ha ennél többre lennétek jogosultak.
A 2020-as felvételin - csak úgy, mint a korábbi években - az alap- vagy osztatlan képzéseken, illetve a felsőoktatási szakképzéseken is maximum 500 pontot szerezhettek. Ebből 200-200-at a tanulmányi, valamint az érettségi pontok tesznek ki, 100-at pedig a többletpontok.
Többletpontot kaphattok emelt szintű érettségiért, nyelvvizsgáért, OKJ-s szakképesítésért, felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért, tanulmányi és művészeti versenyeken elért eredményért, sporteredményért és esélyegyenlőség címén is.
Fontos azonban, hogy ezekkel akkor is csak 100 pontot gyűjthettek, ha a különböző jogcímeken járó pontok összege ezt meghaladná. Vagyis, hiába tesztek például két tárgyból is emelt szintű érettségit, amiért 50-50 pontot kaphattok, és van mellette még egy nyelvvizsgátok is, utóbbiért már nem kaptok pluszpontot.
Viszont a jelentkezés során érdemes minden igazolást leadnotok az E-felvételi rendszerébe, ami többletpontra jogosít benneteket, ugyanis a pontszámítás a számotokra legkedvezőbb módon fog történni. Illetve arról sem szabad megfeledkezni, hogy az egyes szakokon szerezhető többletpontok listája is eltérhet - például az OKJ-s szakképesítésekért vagy a felsőoktatási szakképzésben szerzett oklevélért csak szakirányú továbbtanulás esetén jár többletpont, az emelt szintű érettségiért pedig csak akkor, ha az adott tárgyból számolják az érettségi pontjaitokat.
A többletpontok teljes listáját itt nézhetitek meg.
A 2020-as felvételivel kapcsolatos legfrissebb cikkeinket itt találjátok.
Fontos határidő: eddig tölthettek fel doksikat az E-felvételire
Meddig lehet pótolni a hiányzó dokumentumokat a felvételin? Itt vannak a pontos infók és szabályok.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
A diákok szerint a két-háromszoros ösztöndíjak miatt a mostani rendszerben kevesebbet kell az egyetem mellett dolgozniuk, az oktatók nagyobb önállóságot szeretnének, a többi dolgozó pedig örülne már annak, ha már az egyeztetésekbe is aktívan belevonnák őket - ez derült ki azon a fórumon, melyet a Corvinuson tartottak azzal kapcsolatban, hogyan működjön az egyetem a KEKVA-időszak után.
A tanév utolsó heteiben vonat- és buszpályaudvarok telnek meg izgatott iskoláscsoportokkal, akik néhány napra kiszakadhatnak a megszokott iskolai rutinból. Az osztálykirándulások felszabadult hangulatában azonban váratlan helyzetek is adódhatnak.
A roma fiatalok továbbtanulását támogató „Irány az Egyetem!” program idén szeptembertől nem indul el. A szervezet szerint a döntés hátterében a bizonytalan finanszírozási helyzet áll, ezért egyelőre nem tudják vállalni egy új évfolyam teljes támogatását.
Miközben Békés vármegyében minden hatodik általános iskolás sajátos nevelési igényűnek számít, addig Borsod-Abaúj-Zemplénben csak minden tizenhatodik gyerek kap ilyen diagnózist a KSH friss adatai szerint. A különbség első ránézésre azt sugallhatná, hogy egyes térségekben sokkal több az érintett diák, Lannert Judit és Kereki Judit egy régebbi kutatása szerint azonban a számok inkább az ellátórendszer állapotáról, a diagnózishoz való hozzáférésről és a szakemberhiányról is árulkodnak.
21 igazolatlan hiányzás felett csak a tanulót, 30 óra felett már a családot is retorzió éri a mulasztás miatt.
Sok iskolában már nem nagyon foglalkoznak a pedagógusok TÉR-értékelésével, de még mindig akadnak olyan intézmények, ahol még mindig komolyan veszik.
A 2026-os CWUR top 2000-es listájára hét magyar egyetem került be, közülük négy a legjobb ezerbe is bejutott.
