Milyen esetekben lesz mégis szóbeli érettségi idén?

Milyen tárgyakból lesz mégis szóbeli érettségi? És milyen más, kivételes esetekben tartanak mégis ilyen vizsgákat? Összegyűjtöttük a legfontosabb infókat.

  • Eduline

A hivatalos kormányrendelet szerint azokból a tárgyakból, amelyekből eleve csak szóbeli vizsgarész lenne, meg kell szervezni a vizsgákat. Így például testnevelésből biztosan szóbeli vizsgák lesznek. Külön kiemelik a tárgy esetén, hogy a középszintű szóbeli vizsga a vizsgáztató tanár mellett a vizsgabizottság legalább két tagja jelenlétében kell, hogy történjen. Az emelt szint kapcsán pedig további külön szabályokat határoztak meg - erről bővebben itt olvashattok.

Nyelvvizsga az érettségin

Az eddigi szabályoktól eltérően a megfelelő fokú és típusú nyelvvizsga-egyenértékűséget a szóbeli vizsgarész teljesítése nélkül meg kell állapítani - írják a rendeletben. Vagyis az a diák, aki eléri 60%-ot is egy idegen nyelvi emelt szintű írásbeli érettségin, középfokú (B2) komplex típusú nyelvvizsga-bizonyítványnak megfelelő okiratot is kap, a 40 és 59 százalék közötti eredmény pedig alapfokú (B1) komplex nyelvvizsgának felel meg.

Javítás szóban

Ahogyan eddig a középszintű matematika vizsga esetén, ha az írásbeli teljesítményetek elérte a tizenkettő százalékot, de nem érte el a huszonöt százalékot, szóban javíthattatok - ez a szabály most vonatkozik az összes tantárgyra. Vagyis szóbeli vizsgát tehettek a leírt esetben, ha ilyen helyzetbe kerülnétek.

Rendhagyó vizsgaszezon - itt vannak az érettségi legfontosabb változásai

Az idei érettségik biztosan nem a hagyományos menetrendben zajlanak majd. Összeszedtük a legfontosabb változásokat, szabályokat és feltételeket, amik titeket is érintenek.

Érettségizzetek velünk!

Az Eduline-on az idén is megtaláljátok a legfrissebb infókat az érettségiről: a vizsgák napján reggeltől estig beszámolunk a legfontosabb hírekről, megtudhatjátok, milyen feladatokat kell megoldaniuk a középszinten vizsgázóknak, de az emelt szintű írásbelikről is nálunk találjátok meg a tudnivalókat.

És ami a legfontosabb: az írásbeli után nálunk nézhetitek át először a szaktanárok által kidolgozott, nem hivatalos megoldásokat.

Délutánonként arról olvashattok, hogy mit gondolnak a tanárok és a vizsgázók a feladatsorokról, és persze ti is leírhatjátok véleményeteket kommentben, sőt a szaktanároktól is kérdezhettek.

Ha elsőként szeretnétek megkapni a megoldásokat, lájkoljátok Facebook-oldalunkat, itt pedig feliratkozhattok hírlevelünkre. A 2020-as érettségiről itt találjátok legfrissebb cikkeinket.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.