A koronavírus miatti veszélyhelyzet során a felsőoktatási intézményeket, hallgatókat, valamint az általános felsőoktatási felvételi eljárást is érintik az új intézkedések.
A Felvi oldalán külön találjátok meg a Nemzeti Közszolgálati Egyetemre vonatkozó szabályokat. A katonai alapképzési szakok esetében a felvételi követelményként előírt B2 – középfokú – nyelvvizsgától az intézmény eltekint. Ha katonai mesterképzési szakra jelentkeztetek, akkor az idei eljárásban mentesültök a közigazgatási alapvizsga követelmény alól.
A honvéd tisztjelöltek alkalmassági vizsgájából elmarad a fizikai rész, csak az egészségügyi és pszichikai alkalmasság felmérésére kerül sor – olvasható a Felvi oldalán. Ha megfeleltek ezen az alkalmassági vizsgán és teljesítitek a feltételeket, akkor a fizikai alkalmassági vizsga nélkül is felvehetőek lesztek és szolgálati jogviszonyt létesíthetnek veletek.
A fizikai alkalmassági követelményeket a veszélyhelyzet megszűnését követő 6 hónapon belül kell teljesítenetek.
Ha nappali munkarendben meghirdetett rendészeti alapképzési szakra jelentkeztetek, akkor az alkalmassági vizsga helyett egészségi, pszichikai és fizikai előszűrésen kell részt vennetek. Az alkalmassági vizsgához hasonlóan, az előszűrésen is alkalmas/alkalmatlan minősítést szerezhettek. Ha alkalmas minősítést szereztek, akkor felvétel esetén tisztjelölti szolgálati jogviszonyt, illetve hallgatói jogviszonyt létesíthetnek veletek.
Tényleg a járvány tetőzésével egyidőben kezdődik az idei érettségi?
Ha lehet hinni a miniszterelnök által idézett szakértői véleménynek, akkor az eredeti időpontban megtartott érettségik komoly következménnyel járhatnak. Orbán Viktor a tegnapi ajkai kórházban említette meg azt, hogy szakértők május 3-ra várják a koronavírus-járvány csúcspontját. Ez mindössze egy nappal előzi meg május 4-ét, vagyis az érettségi tervezett kezdetét - hívja fel a figyelmet a Portfolio.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
