Ha lehet hinni a miniszterelnök által idézett szakértői véleménynek, akkor az eredeti időpontban megtartott érettségik komoly következménnyel járhatnak.
Orbán Viktor a tegnapi ajkai kórházban említette meg azt, hogy szakértők május 3-ra várják a koronavírus-járvány csúcspontját. Ez mindössze egy nappal előzi meg május 4-ét, vagyis az érettségi tervezett kezdetét - hívja fel a figyelmet a Portfolio.
Ez ellen a napokban több szervezet is fellépett, titakozott. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete például a szabadságok igénylését javasolja a tanároknak, hogy megakadályozzák a májusi érettségiket. Azonban ha a vizsgákat megtartják a tervezett időpontban, a Portfolio szerint, ebben az esetben nem május 3-a, hanem egy későbbi dátum lehet a tetőzés, hiszen az iskolákban szervezett vizsgáknál mindenképpen sérül a távolságtartás alapelve, amelyre hivatkozva március közepe óta a diákok előtt zárva tartanak az iskolák.
A 2020-as érettségivel kapcsolatos legfrissebb anyagainkat itt olvashatjátok. Az idei érettségi tervezett menetét pedig itt nézhetitek meg.
Itt az idei érettségi menetrendje: dátumok egy helyen
Akkor pontosan hogyan és mikor lesznek az idei vizsgák? Megjelent a tegnapi rendelet a Magyar Közlönyben, mutatjuk a részleteket. A Magyar Közlönyben többek között a dátumokról is olvashattok már. Itt van a teljes vizsgaidőszak menete: Ezek szerint a vizsgák május 4-én 9-kor kezdődnek magyar nyelv és irodalommal és május 21-én délután olasszal érnek véget.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
