Most már biztos, csak írásbeli érettségi vizsgák lesznek 2020-ban. Mi történt eddig és hogyan tovább ezután?
A kormány hivatalos döntése szerint idén csak írásbeli érettségi vizsgát tehetnek a diákok, akik három héten belül már vizsgázni fognak. Egy hete ilyenkor Maruzsa Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának köznevelési államtitkára jelentette be, hogy a kormánynak továbbították javaslataikat, miszerint idén szóbeli nélkül legyenek majd az érettségik.
A javaslatot voltak, akik jó ötletnek tartották, másokban azonban nagy felháborodást váltott ki, ők a mostani hírnek sem örülhetnek. Egy biztos, - sok más felmerülő kérdés mellett - a felvételi pontozási rendszert is befolyásolja a döntés, ugyanis kérdés, hogy a szóbeliért járó pontokat hogyan kezelik majd az új felállásban.
Ti mit gondoltok erről a döntésről? A lehető legjobb megoldás született, és azt időben közölték? Írjátok meg nekünk az [email protected].
A 2020-as érettségiről szóló cikkeinket itt olvashatjátok.
Hivatalos: csak az írásbeli érettségiket tartják meg idén
Úgy látszik a kormány most látta végre elérkezettnek látta az időt és bejelentették: A 2020-as érettségik nem a korábban megszokott rendben tartják majd: csak írásbeli érettségiket szerveznek idén. Tegnap döntött a kormány az érettségivel kapcsolatban is, tájékozatott Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter. Kiemelte, szóbeli vizsgákra csak ott kerülhet sor, ahol a középszintű vizsga ezt megköveteli.
Tetszett a cikk? Kövess minket a Facebookon is, és nem fogsz lemaradni a fontos hírekről! |
2023-től kedve mindig július harmadik szerdáján hirdették ki az egyetemi ponthatárokat, ez azonban idén egy kicsit csúszik, hiszen július 23-án, csütörtökön fog majd kiderülni, hogy kit hova vettek fel.
Bár a pedagógustüntetéseket sokan béremelési harcként értelmezték, a négy éve polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok szerint a fizetés csak egy része volt a problémának. A tiltakozások valójában az oktatás autonómiájáról, a diákok helyzetéről és az egyre erősödő központi kontrollról szóltak. Erről Ocskó Emese és Tölgyfa Gergely beszélt
Nem mindig egyértelmű, mi a hatékony fellépés a diákok agresszív vagy bántalmazó viselkedésével szemben, de a Gyermekjogi Civil Koalíció új reformjavaslata támpontokat adhat egy nagyon is szükséges szemléletváltáshoz.
10 egyetemistából mintegy 8-nak munkája is van amellett, hogy tanul is. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatásából kiderült, hogy a frissdiplomások 79,6 százaléka a tanulmányai mellett, legalább a képzés bizonyos szakaszaiban dolgozott. Ez a strukturális összefonódás azt jelzi, hogy a munkaerőpiac elvárásai és a hallgatók anyagi, valamint szakmai igényei már az oklevél megszerzése előtt közvetlenül összekapcsolódnak.
A fizetés továbbra is az egyik leggyakoribb elégedetlenségi forrás a pályakezdők körében, de nem ez az egyetlen. Az Oktatási Hivatal 2025-ös DPR Frissdiplomás kutatása szerint sok frissdiplomás a szakmai előrelépési lehetőségekkel és a munka társadalmi megbecsültségével sem elégedett maradéktalanul.
Lassan minden ötödik diák külföldi a magyar egyetemeken. A legtöbben Németországból, Kínából, Iránból és Törökországból érkeznek.
A pedagógusokra nehezedő adminisztratív terhek csökkentéséről, a diákok túlterheltségének mérsékléséről, valamint a TÉR és a pedagógus-továbbképzési rendszer felülvizsgálatáról is egyeztetett Nagy Erzsébettel, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének ügyvivőjével Lannert Judit.
